21. Mediatroubles

Sziasztok! Hát, lehet hogy láttátok, lehet hogy nem, de szavazni lehetett, hogy 2000 oldalmegjelenítésnél legyen-e valami meglepi. Mivel az volt a kikötés, hogy 10 szavazó felett lesz érvényes a szavazás, ezért most nem lesz meglepi, de azért köszönöm a szavazást annak a két embernek. Szóval, ez most nem jött össze. Nem baj! ;) Akkor jó olvasást! :)

*  James szemszöge *

Az ajtó előtt és a szemközti járdán rengeteg ember állt. Az utcában rendőrautók és mindenféle ismeretlen autók álltak. A házban vagy 2-3 rendőr volt, akik minket faggattak ki. Az ajtó előtt és az utcában további 5 rendőr próbálta feltartani a kíváncsiskodókat és a paparazzókat. Igen, a paparazzók...Mindannyian abban reménykedtünk, hogy nem derül fényre ez az ügy a nagyközönség előtt. Rosszul hittük. A rádióban és a TV-ben is volt már szó a nagy verekedésről. Már csak azt remélhettük, hogy az újságokban nem fog megjelenni. 
- James? - jött oda mellém Lulu, és ő is kikukucskált a függöny mögül.
- Igen, picim? - kérdeztem, miközben magamhoz húztam.
- Nagy a baj?
- Eléggé. - vettem szemügyre az paparazzi-sereget és az 'ártatlan' nézelődőket. - El sem tudod hinni, mennyire. 
- A hírnevetek romlása a baj?
- Ha így gondolod, még nem ismersz jól minket. A hírnevünk nem a legfontosabb. A vele járó következmények a fontosak.
- Mint például?
- Egyszer, már vagy két-három évvel ezelőtt volt egy eset...Az nem került ilyen nagy nyilvánosságra, és még csak feleennyire sem voltunk híresek...Általában csak Amerikába ismertek és szerettek minket. A többi kontinensen szinte még csak nem is hallottak rólunk...Akkor is nagy gondokkal kellett megküzdenünk...nemhogy most... - mondtam homlok ráncolva.
- James, légyszíves! Nyögd már ki, mi volt akkor! 
- Hát...egy pár rajongónknak ez nagyon nem tetszett...és betörtek hozzánk...illetve fenyegető levelek is jöttek...A végén már rendőrnek vagy valami olyasfélének kellett a nap 24 órájában a házunk előtt őrködnie.
- Ez most komoly?
- Mint ahogy én itt állok.
- Hali skacok!
- Szia Carlos! - köszönt neki Lulu.
- Van valami hír?
- Nem sok jót ígér... - közölte Carlos.
- Na, mutasd! - hajoltunk át a válla felett, hogy megnézhessük, mit írnak rólunk a Los Angeles Timesban.

Ezt írták benne:
BIG TIME RUSH: HOLLYWOOD JÓFIÚI...AVAGY MÉGSEM?
A Big Time Rush nevű amerikai fiúbanda arról híres, hogy nem harcol a többi fiúbandával. Sőt nagyon jóban vannak velük! Na de így van ez a bandán belül, a tagok között is? Most kiderül a teljes igazság! 
A BTR-es srácok nem olyan jófiúk, mint ahogy mutatják. Tegnap Kendall házában voltak a fiúk, négy lány társaságában. Az egyik lány elmondta nekünk a részleteket:
- Az egész azzal kezdődött, hogy Logan benyitott hozzám a fürdőszobába, amikor fürödtem. Kendall ezen nagyon felhúzta magát, és nekiesett Logannek. A többi meg már csak úgy jött magától. Mindenki próbálta megfékezni őket, de végül egy hatalmas nagy tömegverekedés lett belőle. Szerintem a szomszéd felfigyelt a nagy csörömpölésre (mivel nagyon sok mindent összetörtünk), és ezért hívta a rendőröket. Bár már megszokhatta volna a fiúkat, hiszen nagyon nagy bulizósok.
Vajon most mi fog történni? A rajongók megutálják őket? Esetleg még többet szereznek? 
A Big Time Rush fennmaradása kétséges...
- Marha jó... - mondta James.
- Mi a marha jó? - jött oda Zsófi és Eszter is.
- Hol van Lea? - kérdeztem.
- Még mindig takarít. Mindjárt megyünk vissza segíteni, csak szünetelünk kicsit. Na, toljad! - mondta Eszti.
Carlos odanyújtotta nekik az újságot.
- Húha!... - jelentette ki Zsófi,miután elolvasta.
- És most mi lesz?
- Hát az majd elválik. - néztem Carlosra.

* Pár nappal később*

Nem tudtam elaludni, még így sem, hogy Lulu teljes biztonságban van mellettem, és a ház csendes.
Szerencsére eddig nem történt semmi. De ez nem jelenti azt, hogy nem is fog. A rendőrök végre elmentek, és a hírekben sem volt többé szó rólunk,úgyhogy egy kicsit fellélegezhettünk. Még mindig Kendallnél voltunk, inkább nem mentünk ki az utcára. A lányok egyszer elmentek nagybevásárolni, meg a házainkhoz is, hogy áthozzanak maguknak pár cuccot, de inkább nem mentek be, mert mindent elleptek a fanok.
Szerencsére nekünk mindig vannak ruháink mindegyikőnknél, Eszter meg adott a csajoknak néhány ruhát.
De néha úgy gondolom, teljesen felesleges, mert mindenki pizsamában flangál egész nap, meg filmezünk és kockulunk...
Hirtelen halk neszre lettem figyelmes...Mintha valaki járkálna...és sorra nyitogatta az ajtókat...
Kibontakoztam Lulu öleléséből, és kinyitottam az ajtót. Még épp láttam, hogy valaki besurran az egyik szobába. Nem volt ismerős a sziluett, és ha jól láttam, Loganék szobájába ment be.
- Most vagy soha! - gondoltam, és kimentem a szobából, benyitottam Loganékhez (mint kiderült, tényleg az övéké volt), és felkattintottam a villanyt.
Egy ismeretlen alak állt Logan mellett, és gyorsan megpördült, amikor felkapcsoltam a villanyt.
- Hé, mi a fene bajod van... - ébredt fel Logan. - Hát te meg ki vagy? - kérdezte, amikor meglátta az idegent.
Az "idegen" az ajtó felé vetődött, és elkezdett futni a bejárat felé. Szerencsére a mi szobánk a harmadikon volt, úgyhogy addig fel tudtuk lármázni a többieket, akik lentebb aludtak.
- Felkelni mindenki! Kendall Carlos a bejárati ajtóhoz!  - ordítottam el magam, majd a betörő után eredtem Logannel a nyomomban.
Végül akkor kaptuk el az idegen behatolót, amikor már a bejárati ajtónál járt.
-  Hohohohó, ebből azt hiszem rendőrségi ügy lesz! - vezettem egy kanapéhoz. Akkorra már Kendall és Carlos is leért.
- What the fuck? - kérdezte Kendall kómás fejjel.  -Hát ez meg ki,
- Szóval, mit is akartál csinálni Logannel? - kérdeztem.
- Nem válaszolok!
- Akkor mi a neved?
- Zora.
- Na hát, Zora, bocsi, de kénytelenek leszünk rendőrséget hívni. - jelentettem ki. - Carlos?
- Megyek!
Zora próbált kiszabadulni a szorításomból,miközben nem figyeltem oda.
- Nanana! Nem úgy megy az! Most szépen megvárjuk itt a rendőrséget! - jelentettem ki.

20. Ends with a fighting...

Hali! Ugye, mint láthatjátok, hogy egy szavazást indítottam, mert közelgünk a 2000 oldalmegjelenítés felé! A szavazás csak 10 szavazó esetén lesz érvényes,úgyhogy szavazzatok ezerrel! :D Akkor, további jó olvasást! :)

* Eszter szemszöge*

Még mindig átölelt valaki. Lefejtettem magamról a kezét, felültem,és az egész szobában csak emberek halmazát láttam. Mellettem Kendall feküdt ( és okkal feltételeztem, hogy ő karolt át). Félig az ágyon James, Logan és Lulu egymás mellett a földön, Carlos a bejáratot torlaszolta el, Lea a fotelben,  Zsófi meg a szoba másik végében terült el.
- Úristen, ilyen másnaposak? - kérdeztem magamtól. Nem tudom, meddig ittak még, miután mi elmentünk, de semmi jóban nem reménykedtem.
- Igen, ilyen másnaposak. - szólalt meg egy hang a hátam mögött.
- Ó, hogy a jó....Kendall! - szitkozódtam,miután leestem az ágyról Jamesre. - Bocsi! - suttogtam, mert James felébredt.
- Áoo... - vissza is aludt.
- Hülye! - mondtam Kendallnek, miközben visszamásztam az ágyra.
- Igen, igen, James már csak ilyen. - tűnődött el.
- Nem James, Te!
- Ja, az már más! Nem akarsz kimenni?
- Innen? - néztem körül.
- Miért baj? - kérdezte, majd elordította magát. -  Lusta népség felkelni! - aztán lemászott az ágyról, Loganen és Laurán keresztüllépett, Carlost arrébb vonszolta és kiment. - Na, nem jössz?
- Dehogynem...megyek, megyek... - de nekem már korántsem volt annyira könnyű. Először is felbuktam a LL párosban, ennek következtében Carlosra estem, aki így visszagördült az ajtó elé. - Ó, a fenébe! Kendall, segíts már, légyszíves! - mondtam, miután hasztalan próbáltam elvonszolni Carlitost az útból.
- Oké. MINDENKI, FELKELNI! - ordította, ezúttal sikeresen.
- Ó, mi van már? Kendall hagyj már minket aludni! - morgott Los.
- Csak menj el az ajtó elől, légyszi!
- Okéé... - közölte Carlos és lerogyott az ágyra.
- Köszi! - surrantam ki az ajtón. - Na, most légyszíves, körbemutogatnád a házat?

* 1 órával később*

- Hé, te meg mit képzelsz magadról? - fakadtam ki.
- Ööö..oops..bocsi... - csukta be Logan az ajtót.
Hogy mi is történt? Éppen törölköztem meg, amikor Logan benyitott a fürdőszobába. Ennyi legyen elég.

* Kintről*

-Hú, Kendall te aztán szerencsés flótás vagy! -  hallottam nevetni Logan kívülről.
- Miért is? - kérdezte Kendall.
- Eszternek nagyon jó teste van!
- Perverz állat... - morogtam.
-Hogy mit mondasz?
- Eszternek nagyon jó teste van!
-Te láttad meztelenül Esztert?
- Öhm..aha... - mondta Logan egy kicsit halkabban.
- Hülye disznó! - hallottam, ahogy Kendall nekiugrott Logannek.
- Most vagy soha! - gondoltam,és kisurrantam az ajtón. Szerencsére nem vettek észre a fiúk. Egyenesen a lányokhoz futottam.
- Csajok! - estem be a szobába kifulladva.
- Mi az? - gyűltek körém.
- A fürdőszobában voltam...és épp...törölköztem...és akkor...
- Mondd már! - nyaggattak a lányok, remélve hogy Kendall és köztem történt valami.
- Loganbenyitottésmeglátott... - hadartam el. A szemem sarkából láttam, hogy Lulu elfehéredik.
- Igen? - kérdezte félénken.
- Nem mondom el, mert nem fog tetszeni.
- Azért csak mondd el! Tudni akarom! - jelentette ki Laura.
- Azt mondta Kendallnek hogy jó testem van. - döbbent csönd lett a szobában, majd Lulu felvisított.
- Gonosz állat! - rohant ki a szobából.
- Lulu! Ne! Biztos félreértés volt! - rohant utána Zsófi. Leával egymásra néztünk, majd utánuk eredtünk.
Mire odaértünk, már mindenki ott volt. Carlos és James Loggiet és Kendorkot próbálták leállítani, Lulu Logant igyekezett elérni, míg Zsófi megpróbálta visszafogni. Akarva-akaratlanul is egy nagy verekedés lett belőle.
- Húha! Ebből nagy baj lesz! - jelentette ki Lea, majd mind a ketten belevetettük magunkat a csoport közepébe...

19. And it continues...

*Zsófi szemszöge*

Egész jónak ígérkezik ez a két hét. Eszter szerencsésen megérkezett, és (eddig) még nem nyírta ki a fiúkat. Sőt...De azért remélem, Kendallel összejönnek....Mondjuk, mindenki reméli...Ja, és ő harcolta ki, hogy a fiúk kiskoncertet adjanak nekünk. Minden álmom ez volt, hogy a BTR egyszer koncertet adjon nekem. Csak hát, az nem kevésbe került volna. És most? Ingyenkoncert, ráadásul Carlos Pena a pasim, és nagyon szeretem! Most is, milyen cuki? Remélem, nem szűri össze vele a levet Eszter...

- Lányok, nem jöttök táncolni? - kiabált ki Logan nekünk.
- Ööö...nem köszi.
- Úgysem tudunk táncolni.
- Főleg nem ezt. - raktuk össze a mondatot.
- Na, légyszi! - kérlelt Carlos.
- Nem, nem. - mondtam elutasítón.
- Léégyszi! - néztek ránk kutyus szemekkel a fiúk.
Egymásra néztünk Leával, Zsófival és Eszterrel.
- Hát jó! - álltunk végül fel.
- Hurrá!
A tánctanulás abból állt,hogy először a fiúk megmutatták a táncot,utána mi próbáltuk utánozni.

Ha nagyon nem ment, (mármint mindig) a srácok fogták kezünket-lábunkat és pakolgatták ide-oda. A végén annyira élveztük ezt, hogy direkt nem csináltuk meg, amit mutattak.
- Na, jó, ebből elég volt! - jelentette ki James, akinek Lea mindig a nyakába ugrott, ahányszor James lehajolt, hogy arrébb tegye barátnője lábát.
- De hát miért? - kiáltottuk kórusban.
- Valaki vacsorát? - kérdezte Kendall oda sem figyelve ránk.
Mindenki furán nézett rá.
- Vacsora?!
- Akkor nem vacsora. Inni?
- Bort kérek! - üvöltötte Logan,és a konyha felé száguldott.
- Logan, ne! A sör sokkal finomabb! - vetette utána magát Kendall, féltve bor-gyűjteményét.
- Ahahha! Kendall borai a legjobbak! - rohant el Carlos.
- Igazából nem ő készíti őket. - magyarázta James. - De szenvedélyesen gyűjti őket, bár sosem hajlandó egyet se felbontani belőlük. Egyszer felbontottunk egyet, de sajnos észrevette. Azóta eldugja a borait előlünk. De nemrég felfedeztük a rejtekhelyét. - kacsintott ránk James, aztán ő is eliramodott.
- Azt ugye tudjátok, hogy itt most mindenki részeg lesz? - kérdezte Lulu.
- Tudjuk! - feleltük, bele sem gondolva, hogy ez itt milyen következményekkel jár.
- Akkor előre! - adta ki a vezényszót Lulu.
Berohantunk a konyhába, szerencsésen felborítva Kendallt, aki szerencsétlenül nézte, ahogy a barátai fosztogatják a gyűjteményét.
- Ó, ne, ne! Csak légyszíves azt ne! A legdrágább borom! - siránkozott, és amikor Logan odadobta Jamesnek, élesen felszisszent. - Hé! Legalább nagyobb tiszteletet!
- Kendall! Nem hagynád abba,és inkább élveznéd? - szólt rá Carlitos. De Kendall akkor is tovább siránkozott.
- Csajok?
- Benne vagyunk! - vigyorogtunk.
- Jajj nee!
Végül Kendall egyik legjobb borát bontottuk fel, de azért kifosztottuk a hűtőt sörökből is.
- Na, jó, én elmentem aludni! - támolygott ki Kendall mosolyogva a konyhából.
- Hé, hé várj meg! Nemis tudom, hol alszok! - rohant utána Eszter.
- Iiiigen? - kérdeztük gúnyosan, majd egymásra vigyorogtunk.

* Eszter szemszöge*

Hallottam, hogy a konyhában rajtunk röhögnek, de nem érdekelt. Tudtam, hogy nem teljesen józanok, de azt is, hogy valószínűleg akkor is ilyenek lennének, ha józanok.
- Kendall! - ordítottam másodszorra is.
- Igen? - nézett vissza Kendall furcsa mosollyal.
- Mutasd meg, hol alszok!
- Örömmel hölgyem. - mondta Kendall,majd felbotorkált az emeletre. - Tessék, itt van. - mutatott egy franciaágyra, majd levetette magát az egyik felére.4
- Egy franciaágy?! - döbbentem meg. - Ráadásul veled kell megosztanom?
- Bocsi, válság van. - jelentette ki Kendall, majd lecsukódott a szeme.
- Hát, rendben, de meg fogod még bánni! - morogtam, majd olyan messzire húzódtam az ágy szélén, amennyire csak tudtam.
Az utolsó emlékem az volt, hogy valakik nagy hanggal feljönnek, engem arrébb löknek az ágyon, majd valaki átkarol.... És ebben a pillanatban aludtam el...