Sziasztok! Hát, lehet hogy láttátok, lehet hogy nem, de szavazni lehetett, hogy 2000 oldalmegjelenítésnél legyen-e valami meglepi. Mivel az volt a kikötés, hogy 10 szavazó felett lesz érvényes a szavazás, ezért most nem lesz meglepi, de azért köszönöm a szavazást annak a két embernek. Szóval, ez most nem jött össze. Nem baj! ;) Akkor jó olvasást! :)
* James szemszöge *
Az ajtó előtt és a szemközti járdán rengeteg ember állt. Az utcában rendőrautók és mindenféle ismeretlen autók álltak. A házban vagy 2-3 rendőr volt, akik minket faggattak ki. Az ajtó előtt és az utcában további 5 rendőr próbálta feltartani a kíváncsiskodókat és a paparazzókat. Igen, a paparazzók...Mindannyian abban reménykedtünk, hogy nem derül fényre ez az ügy a nagyközönség előtt. Rosszul hittük. A rádióban és a TV-ben is volt már szó a nagy verekedésről. Már csak azt remélhettük, hogy az újságokban nem fog megjelenni.
- James? - jött oda mellém Lulu, és ő is kikukucskált a függöny mögül.
- Igen, picim? - kérdeztem, miközben magamhoz húztam.
- Nagy a baj?
- Eléggé. - vettem szemügyre az paparazzi-sereget és az 'ártatlan' nézelődőket. - El sem tudod hinni, mennyire.
- A hírnevetek romlása a baj?
- Ha így gondolod, még nem ismersz jól minket. A hírnevünk nem a legfontosabb. A vele járó következmények a fontosak.
- Mint például?
- Egyszer, már vagy két-három évvel ezelőtt volt egy eset...Az nem került ilyen nagy nyilvánosságra, és még csak feleennyire sem voltunk híresek...Általában csak Amerikába ismertek és szerettek minket. A többi kontinensen szinte még csak nem is hallottak rólunk...Akkor is nagy gondokkal kellett megküzdenünk...nemhogy most... - mondtam homlok ráncolva.
- James, légyszíves! Nyögd már ki, mi volt akkor!
- Hát...egy pár rajongónknak ez nagyon nem tetszett...és betörtek hozzánk...illetve fenyegető levelek is jöttek...A végén már rendőrnek vagy valami olyasfélének kellett a nap 24 órájában a házunk előtt őrködnie.
- Ez most komoly?
- Mint ahogy én itt állok.
- Hali skacok!
- Szia Carlos! - köszönt neki Lulu.
- Van valami hír?
- Nem sok jót ígér... - közölte Carlos.
- Na, mutasd! - hajoltunk át a válla felett, hogy megnézhessük, mit írnak rólunk a Los Angeles Timesban.
Ezt írták benne:
BIG TIME RUSH: HOLLYWOOD JÓFIÚI...AVAGY MÉGSEM?
A Big Time Rush nevű amerikai fiúbanda arról híres, hogy nem harcol a többi fiúbandával. Sőt nagyon jóban vannak velük! Na de így van ez a bandán belül, a tagok között is? Most kiderül a teljes igazság!
A BTR-es srácok nem olyan jófiúk, mint ahogy mutatják. Tegnap Kendall házában voltak a fiúk, négy lány társaságában. Az egyik lány elmondta nekünk a részleteket:
- Az egész azzal kezdődött, hogy Logan benyitott hozzám a fürdőszobába, amikor fürödtem. Kendall ezen nagyon felhúzta magát, és nekiesett Logannek. A többi meg már csak úgy jött magától. Mindenki próbálta megfékezni őket, de végül egy hatalmas nagy tömegverekedés lett belőle. Szerintem a szomszéd felfigyelt a nagy csörömpölésre (mivel nagyon sok mindent összetörtünk), és ezért hívta a rendőröket. Bár már megszokhatta volna a fiúkat, hiszen nagyon nagy bulizósok.
Vajon most mi fog történni? A rajongók megutálják őket? Esetleg még többet szereznek?
A Big Time Rush fennmaradása kétséges...
- Marha jó... - mondta James.
- Mi a marha jó? - jött oda Zsófi és Eszter is.
- Hol van Lea? - kérdeztem.
- Még mindig takarít. Mindjárt megyünk vissza segíteni, csak szünetelünk kicsit. Na, toljad! - mondta Eszti.
Carlos odanyújtotta nekik az újságot.
- Húha!... - jelentette ki Zsófi,miután elolvasta.
- És most mi lesz?
- Hát az majd elválik. - néztem Carlosra.
* Pár nappal később*
Nem tudtam elaludni, még így sem, hogy Lulu teljes biztonságban van mellettem, és a ház csendes.
Szerencsére eddig nem történt semmi. De ez nem jelenti azt, hogy nem is fog. A rendőrök végre elmentek, és a hírekben sem volt többé szó rólunk,úgyhogy egy kicsit fellélegezhettünk. Még mindig Kendallnél voltunk, inkább nem mentünk ki az utcára. A lányok egyszer elmentek nagybevásárolni, meg a házainkhoz is, hogy áthozzanak maguknak pár cuccot, de inkább nem mentek be, mert mindent elleptek a fanok.
Szerencsére nekünk mindig vannak ruháink mindegyikőnknél, Eszter meg adott a csajoknak néhány ruhát.
De néha úgy gondolom, teljesen felesleges, mert mindenki pizsamában flangál egész nap, meg filmezünk és kockulunk...
Hirtelen halk neszre lettem figyelmes...Mintha valaki járkálna...és sorra nyitogatta az ajtókat...
Kibontakoztam Lulu öleléséből, és kinyitottam az ajtót. Még épp láttam, hogy valaki besurran az egyik szobába. Nem volt ismerős a sziluett, és ha jól láttam, Loganék szobájába ment be.
- Most vagy soha! - gondoltam, és kimentem a szobából, benyitottam Loganékhez (mint kiderült, tényleg az övéké volt), és felkattintottam a villanyt.
Egy ismeretlen alak állt Logan mellett, és gyorsan megpördült, amikor felkapcsoltam a villanyt.
- Hé, mi a fene bajod van... - ébredt fel Logan. - Hát te meg ki vagy? - kérdezte, amikor meglátta az idegent.
Az "idegen" az ajtó felé vetődött, és elkezdett futni a bejárat felé. Szerencsére a mi szobánk a harmadikon volt, úgyhogy addig fel tudtuk lármázni a többieket, akik lentebb aludtak.
- Felkelni mindenki! Kendall Carlos a bejárati ajtóhoz! - ordítottam el magam, majd a betörő után eredtem Logannel a nyomomban.
Végül akkor kaptuk el az idegen behatolót, amikor már a bejárati ajtónál járt.
- Hohohohó, ebből azt hiszem rendőrségi ügy lesz! - vezettem egy kanapéhoz. Akkorra már Kendall és Carlos is leért.
- What the fuck? - kérdezte Kendall kómás fejjel. -Hát ez meg ki,
- Szóval, mit is akartál csinálni Logannel? - kérdeztem.
- Nem válaszolok!
- Akkor mi a neved?
- Zora.
- Na hát, Zora, bocsi, de kénytelenek leszünk rendőrséget hívni. - jelentettem ki. - Carlos?
- Megyek!
Zora próbált kiszabadulni a szorításomból,miközben nem figyeltem oda.
- Nanana! Nem úgy megy az! Most szépen megvárjuk itt a rendőrséget! - jelentettem ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése