5. Angry bird :)

Sziasztok! Bocsánatot kérek mindenkitől, hogy csak ilyen sokára tudok írni, de vizsgáim voltak és lesznek, szóval nem tudtam írni. Tudom, hogy ez nem kifogás, és mindenkinek arra van ideje, amire akarja, de hát ez most így alakult És még egyszer bocsi!! :D

- Na, akkor merre is megyünk? - kérdezte Kendall.
- Most fordulj jobbra. Nem tudom, mit tudnék kezdeni anyámmal, de egy biztos, most el kell hoznom onnan, ahol van.
- Lehetne egy ajánlatom?
- Attól függ, mi!
- Hát, van egy kis lakásom, amit esetleg használhatnátok.
- Dehogyis! El fogunk lenni, hidd el! Valamit kitalálok. Nem kell segíteni, jó?
- De Laura! Most komolyan! Alig tudjátok eltartani magatokat! Egy híres popsztár vagyok, rengeteg pénzem van. Segíthetnék!
- Tudod mit? Nem kell a segítséged! Csak rakj ki itt, és majd valahogy hazajutunk!
- Dehogy, én ilyet nem teszek! Szépen elviszlek anyádhoz és vissza, haragudhatsz rám, ahogy akarsz!
Csöndben, bedurcázva ültem tovább a kocsiban, s vártam, hogy végre odaérjünk anyuhoz.Néha irányítgattam Kendallt, hogy merre menjünk, de amúgy nem szóltam hozzá egy szót sem, csak kifele bámultam az ablakon. Jól gondoltam, hogy anya hol szállt meg, mivel ide jöttünk mi is legelőször.
Kipattantam a kocsiból, átöleltem még mindig pityergő anyukámat, átvettem a csomagjait, s határozott léptekkel elindultam hazafelé. De számításom nem jött be. Kendall utánunk gurult a kocsijával.
- Kislány, kislány! Ez így nem lesz jó! Szépen hazaviszlek, utána elküldhetsz, ahova csak akarsz!
De én dacosan felszegtem az állam.
- Nem! Majd szépen hazagyalogolunk!
- Kislányom! Légyszíves! Hadd vigyen haza minket ez a fiú! Nagyon fáradt vagyok!
Habozva anyára néztem.
- Jó! - Kendall arca felderült. - Beülsz a kocsiba, berakom a csomagokat, és Kendall szépen hazavisz TÉGED. - Kendall elkomorodott.
- Ha te szeretnéd... - mondta anya. - Nálad találkozunk.

Egy fél órával később...

-Szia kicsim! Nagyon tetszik a lakás! És Kendall olyan aranyos!...
- Honnan tudod te a nevét?
- Beszélgettünk...Felhozta a cuccaimat is, és olyan udvarias volt! Igazán jó párt választottál magadnak...
- Ő nem a pasim, érted? Amúgy is,összevesztem vele! És most hagyj békén!
Mérgesen bevonultam a szobámba, becsaptam az ajtót, és levetettem magam az ágyra. Túl puhára érkeztem, ami ráadásul nyögött is egy nagyot. Felpattantam.
- Darn it! -káromkodtam egyet. - Mit keresel te itt?

- Baj,ha itt vagyok?
- Baj! - Kendallen látszott,hogy megsértődött. - Jó,bocsánatot kérek mindenért! Hülyén viselkedtem. Csak egy kicsit feszült idegállapotban voltam. Ugye megbocsátasz? - odamentem Kendall-hez, és odabújtam hozzá. - Ugye meg bocsátasz?