2013. július 29., hétfő

13. Quarrel

Sziasztok! Remélem, tetszett a plusz "mese"! És igen, elértük az 1000 oldimegjelenítést! Bocsi, hogy egy kicsit későn hoztam, de nem volt ötletem. Feliratkozókat és komizókat várok! ;) Jó olvasást!


* Kendall szemszöge*

- Lea! - kiáltottam, amikor megláttam barátnőmet a reptéren. -  És a srácok és a barátnőid?! - mondtam elkomorodva.
- Szia Kendall! - mosolygott édesen Lea.
- Szia Kendork! Ugye nem baj, hogy mi is eljöttünk? - kérdezte Loggie.
- Hát...őőő...izé...gyere Lea, menjünk!
-Ez meg mi a fene? - kérdeztem, mikor biztos távolságba értünk.
- Nem jöhetnek haza? - kérdezett vissza ártatlan képpel Lea.
- Ez nem erről szól! Miért nem szóltál, hogy ők is jönnek?
- Kellett volna? - kérdezte enyhe gúnnyal a hangjában.
- Nem, nem, hagyjuk. - motyogtam. A szemem sarkából láttam, hogy Lea hatalmasat vigyorog.
- Na, és hogy tetszik eddig Amerika? - kérdeztem tőle, mikor a házhoz értünk.
- Háát...utazósan. - jelentette ki teljesen komolyan barátnőm.
Most én vigyorogtam nagyot.
- Nyugi, holnap otthon leszünk és kipihenheted az utazás fáradalmait! - mondtam neki megnyugtatásképp.
- Áthívhatok valakit? - kérdezte azonnal Lea.
- Kit?
- Lulu, Zsófi, esetleg Logan és Carlos.
- Inkább maradjunk kettesben jó?
- Miért nem tudsz végre megbocsátani Lulunak meg Loggienak?
- Ezt inkább hagyjuk most. - mondtam egy kicsit több hidegséggel a hangomban,mint ahogy akartam.
- Nem, nem hagyjuk!
- Lea! - szóltam rá keményen. 
 




- Ezt igazán megérdemlem! Kitartottam melletted és megtartottam a titkodat!
- Nem, nem tartottad meg!
- De igenis megtartottam!
- Akkor honnan tudják?
- Nem tudom!
- Igen, persze, nem tudod! Te mondtad el Jamesnek még a kórházban!
- A kórházban? - kérdezte álmodozva.
- Igen, amikor megcsókolt!
- A kórházban? Nem a repülőn csókolt meg?
- Hogy mii? - pattantam fel.
- Ooops...
- Te megcsaltál? Megcsókoltad Jamest a repülőn?
- Nem, igazából ő csókolt meg engem,de...
- Igen? És ezt miért hallgatod el előlem?
- A megfelelő pillanatot vártam csak...
- Igen? Ne hazudozz itt nekem!
- De hát...
- Menj el a lakásomból! ÉS ne is gyere vissza többet! - mondtam neki hidegen.
- És mit csináljak? Nincs pénzem!
- Németországban is meg tudtad keresni a pénzed! Szia! - tuszkoltam ki az ajtón.
Nem voltam tudatában, hogy mit tettem. Lea? Semmi többé? De én még mindig szeretem! de hogy tudta ezt tenni velem? Talán nem is szeret? Nem is szeretett? Ezernyi kérdés kavargott a fejemben.
Mit fog ez után csinálni?
- Ohh, mit tettem? - mondtam félhangosan.

* Lea szemszöge *

Nem tudtam elképzelni, hogy Kendall mit tett. Pedig én szeretem! Jó, nem volt szép dolog tőlem... Nem ismertem ezt az oldalát Kendallnek? És ezután mi lesz? Hogy fogok szembenézni vele? Egyáltalán találkozunk még? Hirtelen egy fantasztikus ötletem támadt...

2013. július 15., hétfő

Exclusive! 1000 page displays!

Sziasztok! Hűha, fantasztikusak vagytok! Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar elérjük az 1000 oldimegjelenítést! Teljesen ledöbbentem! Na jó, rátérek a lényegre. Ez a blogtól teljesen független történet, annyi egyezik benne, hogy a szereplők ugyanazok. A viselkedés, minden más. Ez egy külön sztori!Ja, és ez egy kívülálló valaki szemszögéből van megírva. Na akkor  jó olvasást! 




- Hé, fiúk, gyertek le! Kész a vacsora! - kiáltotta Lulu.
- Áh, szóval kész a vacsora! - Logan macsósan jött le a lépcsőn.
- És most is biztos olyan 'finom' lett, mint a tegnapi. - dübörgött le Kendall.
- Hé, ha nem ízlik, rendelj pizzát vagy menj máshova!
- Oké, pizza rendel! Ki kér még pizzát? Vagy valaki Lulu főztjéből?
- Pizza, pizza! Pizzát kérünk! - ordibálta mindenki. Lulu sírva fakadt, mire Logan átölelte.
- Szerintem jobb lenne, ha inkább elmennétek abba a pizzázóba. - mondta halkan Loggie.
- Oké,máris indulunk!
Mindenki kiviharzott a házból, csak Logan és Laura maradtak ott.
-  Logan! Miért utál engem Kendall? - sírta Lulu.
- Css, kicsim, css...Kendall nem utál! Csak ma ilyen napja van.
- Igen, persze! Már egy hete ilyen napja van!
- Nyugi! Sok a munka, meg stresszes! Elmúlik...
- Aha, ez nem mentség! Mással nem szemétkedik csak velem!
- Laura! - szólt rá keményen Loggie.
- Hagyj már békén! Ugyanolyan rossz vagy mint ő!
- Áhh, igen? Ki maradt itt megvigasztalni téged? Ha rossz vagyok, hát elmegyek! - kiabálta Logan, és kiborította a szétfőtt tésztát a padlóra, majd kicsörtetett a BTR házból.
- Ennyire rossz vagyok? Miért utál mindenki? Még a csajok is elmentek azzal a szemét döggel! Meg Logan is! Mit tegyek? - sírta Laura.

" Eközben a pizzázóban"

- Hé, Kendall, kéred még azt a pizzát? 
- Nem, odaadjam? - kérdezte Kendall, és odadobta Carlosnak a pizzaszelet, ami épp a fejére érkezett.
- Idióta! Nem is kértem a pizzádat! - jelentette ki Carlitos, majd Kendall fejének dobta a pizzaszeletet. Aztán Kendork Los helyett véletlen Jamest találta el, aki nekidobta a pizzát Leának, ő Zsófinak, Zsófi meg Loganhez vágta. Végül mindenki minden pizzát dobált.
- Hát ez hatalmas volt. - nevetett Zsófi, akinek az egész haja paradicsomos volt.
- Igen! Kár hogy nincs itt Lulu. - mondta Logan, mire mindenki elkomorodott.
- Igaz is, Kendall, miért utálod mostanában Lulut? - kérdezte Zsófi egy perces hallgatás után. 
- Ezt a témát inkább hagyjuk, jó? - mondta, majd kicsörtetett a pizzázóból.
- Nagyszerű, most már engem is utál. - sóhajtotta Zsófi.
- Hát, én inkább azon aggodalmaskodok, hogy ki fog minket hazavinni. - mondta Loggie gondterhelt arccal.
- Logan!
- Most meg mi van?
- Kendall utálja a két lányt, ha Leát is elkezdi utálni,mi már nem tudjuk megvédeni őket tőle, mehetnek haza Európába, és lehet, hogy SOHA TÖBBET nem fogunk találkozni velük! - ordította Los.
- Jól van, megértettem. - De akkor is utálok buszozni! - motyogta még az orra alatt.
- Jaaj, Logan, te javíthatatlan van! - nevetett James.
- Na jó,én megpróbálom kiengesztelni drága jó barátunkat. - közölte Carlos. - Szorítsatok! - mondta,és kisétált az étterem ajtaján.

... 

- Szia Kendall!
- Óh, helló Carlos!
- Kérdezhetek valamit?
- Ha nem a lányokkal kapcsolatos, akkor igen.
- Jó, akkor kérdezek. Miért utálod a lányokat?
- Ez a lányokkal kapcsolatos...Most pedig húzz el!
- De azért megpróbálhatnál normáli...
- Hát ha te nem, hát majd én! - jelentette ki Kendall, majd elviharzott.
- Na, ezt jól megcsináltam! - motyogta a "hős".

Pár nappal később... 

- Öhmm...lányok...
- Hmm? - kérdezte Zsófi és Lulu meg sem fordulva.
- Hátt...bocsánatot szeretnék kérni, amiért ilyen...izé...bunkón viselkedtem veletek.
- Tényleg? - kérdezte a két csajszi gyanakvó tekintettel.
- Megbocsátotok? - reménykedett Kendork bociszemekkel.
- Hát persze! - és a két lány jól megölelgette Kendallt.
És ennyi volt, vége volt, mindenki boldog volt...


 

2013. július 12., péntek

12. I believe I can fly, I believe I can touch the sky...

Sziasztok! Most csak annyit mondanék, hogy jó olvasást!

* Lulu szemszöge *

- Lulu!
- Hmm? - mormogtam csukott szemmel.
- Nyisd ki a szemed légy szíves! - mondta Logan.
- Ááááá! - sikoltottam, mikor kinyitottam. Logan felettem volt, az arcomhoz vészesen közel.
- Hahaha!
- Ez nem vicces!
- Kisasszony, megkérhetném,hogy ne sikoltozzon! A minap kitiltottunk egy fiatalembert, mert illetlenül viselkedett. Nem szeretném, ha Önnel is ez történne!- jött oda hozzánk egy steward.
- Persze, uram. Megkérdezhetném, hogy hogy hívták azt a fiatalembert?
- A jegyzeteimben az áll, hogy a neve Kendall Francis Schmidt.
- Köszönöm szépen.
Logan majdnem megszakadt a röhögéstől.
- Ne röhögj!
- Majdnem téged is kitiltottak! Hahaha!



- Hagyj békén, jó? - mondtam, majd a szemere húztam a párnát.
- Lulu! Nem gondoltam komolyan! Légy szíves!
- Aha, persze, nem gondoltad komolyan! Inkább hagyj aludni! - mondtam felmérgesedve.
- Laura! Most már komolyan...Mmmm...
Egy csókkal hallgattattam el.
- Na most már elég volt, kis önzőkém? - kérdeztem egy ötperces csók után.
- Nehogy azt hidd! - mondta, és újra lesmárolt.
- Jó, na...Logan!..Logan! - ellöktem magamtól. - Most már kiengesztelődtem!
De ez úgy látszik, még jobban feltüzelte, mert rám mászott.
- Logan! Hagyj...már...békén! - ordítottam, miközben próbáltam eltaszítani magamtól.
- Kisasszony,már egyszer figyelmeztettem, hogy... - jelent meg újra a steward.
- Húzzon már el innen a fenébe is!
- De kisasszony, ez igazán nem magá...
- A jó édes k***va anyádat!
- Kisasszony, hogy mer így beszélni hozzám?
- Nem magához beszélek, maga fafej, de ha annyira akarja, a maga fejét is leordíthatom. Húzz már innen Logan! Legalább segítsen! - néztem megint a stewardra.
A steward nekirugaszkodott:
- Uram, kérem ne molesztálja utasunkat, mert annak nagyon...
- De ne így, maga idióta marha! Szedje le rólam!
- Jó, rendben, értettem.
A stewardnak végül sikerült leszednie rólam Logant. Nagyon megharagudtam rá, és eggyel előrébb ültem. A többiek persze ezen nagyon jól szórakoztak...

* Carlos szemszöge*

 Nagyon jól éreztük magunkat Zsófival. Ő még csak barátnak számított engem, de én már mást is éreztem iránta.
- Hey, Carlitos!
- Hmm?
- Én hol fogok lakni Los Angelesben? Segítesz nekem lakást keresni? Légyszi!
- Hogy hol fogsz lakni? Nálam, természetesen.
- Hogy nálad? De hát...
- Igen?
- Semmi, semmi. De hogy fogunk elférni egy kis picike lakásban?
- Picike lakás? Na jó, Zsófi, azt hiszem, neked teljesen más elképzeléseid vannak a sztárságról,mint nekem.
- Hogy mi?
- Zsó! Szerinted egy aprócska panelban lakok a város szélén, mert ott olcsóbb?
- Nem, nem. Egyáltalán nem így gondoltam. Miért is mutatnád meg neked a nemtudommekkora luxusvilládat? Csak egy lány vagyok, akivel a turnédon ismerkedtél meg,és most el kell cipelned magadhoz Amerikába, ráadásul mindezt te fizeted.
- Zsófi,ezt te nem értheted. Én téged szeretlek. Lennél a barátnőm?
- Én is szeretlek Carlitos! És, igen légyszi!
Óriási mosoly terült szét az arcomon.
- Akkor most már elhiszed, hogy lakhatsz a villámban?
- Hmm...nem is tudom...Nem lesz az túl nagy nekünk?
- Hej, Zsó, fogd vissza magad! - nevettem.
 

* James szemszöge *

Nem tudom elhinni. Itt ülök az a lány mellett, akit mindig, az első pillanattól fogva imádtam. És nem teszek semmit! Csak itt ülök szótlanul.
- Lea?
- Igen James?
- Tényleg szereted Kendallt?
- Ez milyen kérdés? - kérdezte gyanakodva.
- Csak kérdeztem!
- Mert miért ne szeretném?
- Nem tudom... Van egy olyan benyomásom, hogy csak Kendall szeret téged.
- És én meg megcsalom?
- Egy szóval se mondtam, hogy megcsalod! - védekeztem. - Csak azt, hogy nem szereted!
- James, hagyj már békén! Ez a mi magánügyünk, jó?
- De akkoriban elvett tőlem!!
- Nem tudom, mit vehetett volna el tőled. Sosem voltam a barátnőd.
- De engem ugye szeretsz?
- Barátilag...
- És nem barátilag?
- James, ezt egyszer már megbeszéltük! - csattant fel.
- Dehogy beszéltük meg... kicsim... - mondtam, és megcsókoltam. Éreztem hogy visszacsókol, és magához húz...
- Hölgyeim és uraim! Mindjárt leszállunk! Kérem kapcsolják be öveiket!...

2013. július 10., szerda

11. Together is better

Sziasztok! Megírtam egy KE sztorit, és ha többen feliratkoztok, több is lesz! Most csak ennyi. Jó olvasást!

* Lea szemszöge *

- Lea?
- Igen, én vagyok. Hogyhogy ilyen hamar hívsz?
- Egy kis probléma van.
- Miért, mi a baj? Ugye visszajössz?
- Hát, az az igazság, hogy nem. Neked kell eljönnöd ide.
- ...???
- A repülőn teljesen kiborultam, és egy évig nem ülhetek repülőre. Kitiltottak.
- Te jó ég, Kendall, hogy tudtad így kihúzni a gyufát?
- Az most nem érdekes. Neked kell idejönnöd, ha egyáltalán még látni akarsz.
- Persze, hogy látni akarlak.
- Akkor jó. Foglaltam már neked jegyet egy holnaputáni járatra. Reggel indul, úgyhogy ki tudok menni érted a reptérre. Szerencsére onnan még nem tiltottak ki!
- Hát, az csak idő kérdése. Akkor minden cuccomat vigyem?
- Ideköltözünk hozzám, szóval igen!
- Akkor nemsokára találkozunk. Szia!
- Szia, édesem!
Egyáltalán nem volt kedvem egyedül utazni.



* Lulu szemszöge *

- Loggie, felvennéd légyszíves a telefont?
- Bocsi kicsim, éppen fürdök.
- Semmi baj!
Felvettem a telefont.
- Halló? Itt Tóth Laura.
- Lulu, Lea vagyok!
-Szia Lea! Huu, nagyon jó volt a tegnapi parti! Máskor is...
- Lulu, légyszi, most fontos dologról lenne szó!
- Igen, hallgatlak.
- Hát, kiköltözöm Amerikába. Legalább egy évre. Kendallt eltiltották a repülőtől, úgyhogy egy évig nem utazhat repülőn.
- ...
- Lulu?
- Akkor most kiköltözöl Amerikába? Mikor indul a géped? Mikor köszönhetünk el tőled?
- Holnapután 11-kor indul. Ha szeretnétek elköszönni,még ma gyertek át hozzám.
- Jó, szia! Majd megyünk. Felhívom a többieket is.
- Szia Lulu!
Nem mehet el Lea egyedül. Egy terv kezdett el formálódni bennem... De akkor mi lesz anyával?
- Lulu,édesem!
- Igen?
- Min elmélkedsz ennyire?
Elmondtam neki mindent, a tervet is beleszőve...
- Szerintem nem rossz ötlet. Rég nem láttam már Amerikát, és ti meg még sosem. Beszélj anyukáddal, mi legyen.
Félve felhívtam anyát. Féltem,hogy kiborul. Féltem,hogy megvádol, hogy itt hagyjuk. Féltem, hogy velünk akar majd jönni. Félte,hogy mit kezd majd magával. Mindentől féltem vele kapcsolatban.
De végül nem lett semmi. Örülve fogadta, hogy világot látunk,és elhatározta, hogy hazamegy Magyarországra és megpróbál kibékülni apával.

...

- Akkor mindenkit felhívtál?
- Igen. James ellenezte egy kicsit, de végül beleegyezett.
- Akkor jó. Mindenki játszani fogja a szerepét?
-Persze. Nem fog sejteni semmit. - mivel tudtam, hogy Lea gépe mikor indul, nem volt szükség semmiféle kérdezősködésre. Az egészet titokban kell véghezvinnünk, mert ha elmondjuk,tuti nem mehetünk el.
- A repjegyek meg vannak véve?
- Aha. Ne idegeskedj, minden készen áll.
- Jó. Felhívtam mindenkit, hogy a lakásaink álljanak készen.
- Indulhatunk?
- Let's do this!

...

- Szia!
- Sziasztok! Örülök, hogy eljöttetek.
- Bocsi, de sietnünk kell. Gyorsan beugrottunk csak.
- Jó utat Lea!
- Aztán néha hívj!
- Lehet, hogy meglátogatunk titeket.
- Mondd meg Kendallnek, hogy gratulálunk színvonalas alakításához.
- Aztán jól viselkedjetek! Nem akarok egy kisbabát a csapatban!
- Jójó, nem lesz,higgyétek el! - nevetett Lea.
- Akkor szia! - mondtuk kórusban,miután mindenki elbúcsúzott tőle.


2 nappal később...

- Szia Lea! - üvöltötte egyszerre Zsófi, Logan, Carlos, James és én.
- Helló, srácok! Ti mit kerestek itt?
- Hát, úgy döntöttünk,mi is kiköltözünk. - közölte sugárzó mosollyal Zsófi.
- Hogy...hogy kiköltöztök?
- Pontosan. Talán baj? - barátnőnk arcáról lehervadt a mosoly.
- Á..őő..dehogy!
- Let's do this! - mindenki megiramodott, de én még láttam, Lea milyen elhagyatottan és megdöbbenve áll ott. A többiek után futottam.



2013. július 7., vasárnap

KE story

Sziasztok! Na szóval, ez egy blogtól független kis történet, úgynevezett KE sztori. Hári Máriának, az egyik feliratkozómnak készült, róla és Jamesről. ( minden James szemszögéből van írva :))Jó olvasást mindenkinek!



Nem tudom, ki ez a lány, és mit keres itt, de az biztos, hogy nagyon csinos és kedvesnek néz ki. Észre sem vettem, mit csinálok, máris ott álltam mellette.
- Szia! Én James Maslow vagyok! - vetettem be a legkedvesebb mosolyomat.
- James Maslow a Big Time Rushból? Úristen! Autogramot kérhetek?
- Hát persze! Neked mindent!
Egy papírra lefirkantottam a nevemet, ráírtam a telefonszámomat és egy rövid levélben megkértem, hogy találkozzunk a 201-es szobánál (az én szobámnál) 2 óra múlva.
- Tessék! Csak most és csak neked exkluzív ajándék is!
- Óhh, nagyon köszi, James. Te jó ég, még be sem mutatkoztam! Hári Mária vagyok, de nyugodtan hívj csak Marcsinak!
- Ne felejtsd el alaposan átnézni a lapot! Szia! Tudod hol, és tudod mikor!
Láttam, hogy nem érti, mit mondok. De annál jobb, meglepetés lesz neki! Óriási vigyor terült szét az arcomon.





* 2 órával később *


- Szia! Hogyhogy ide hívtál?
- Hát, igazából már a legelső pillanatban megtetszettél, és úgy döntöttem, szeretnélek megismerni.
- Óh, James, ez álmaim álma!
- Komolyan? - úgy éreztem, felcsillant a szemem.
- Hát persze, te vagy a kedvenc hírességem! És most, hogy megismertelek...
- Akkor? Vehetjük ezt egy ismerkedős izé...randinak is?
- Ha te akarod...
- Akkor az lesz! És, hova szeretnél elmenni? Melyik luxus étterembe vagy moziba vigyelek el?
- James, én most jobban szeretnék inkább itthon, kettesben maradni veled. Ha nem baj persze.
- Dehogy baj! Gyere csak be!

...


- És, hova valósi vagy? Netalántán amerikai? - én kezdtem kérdezgetni, miután rájöttem, hogy szinte mindent tud rólam, és a nagy része igaz is.
- Áhh, dehogy. Még a földrész se jó! Európai vagyok. Magyarország, ha ismered. - névből ismertem, amúgy nem. Megkértem, hogy meséljen róla egy kicsit.
- Húha! Hát szóval egy elég pici ország, de a fővárosunk, Budapest, elég nagy. A kaják nagyon csípősek, és rengeteg specialitás van, majd kóstoltatok veled párat. A Parlamentünk nagyon híres...
És ez így ment egész este. Marcsi megkért, hogy énekeljek neki el egy dalt. A kedvencemet választottam:




Marcsinak nagyon tetszett a dal így élőben. Éreztem, hogy eljött az én időm, és azé, amit szerettem volna megvalósítani. Tudtam, hogy Marcsi még kábulatban van, úgyhogy most hoztam fel a témát.
- Marcsi! Gyere be, nézd meg a szobámat és az ágyamat! Garantálom, tetszeni fog!



2013. július 5., péntek

10. Uncertainty...or not?

Sziasztok! :) Remélem, tetszett az előző rész, nekem ez lett a kedvencem. :D Sajnos nem lett elég szavazat a játékra, úgyhogy ez elmarad. Viszont már 850 oldalmegjelenítésnél tartunk, és ha elérjük az ezret, tuti számíthattok valamire. A két feliratkozómra is büszke vagyok, hogy sokat komiznak és feliratkoztak. :D Tőletek (a feliratkozóktól) szeretném megkérdezni, ki a kedvencetek a BTR-ből, vagy csak simán a sztárvilágból. ( egy kis KE sztorit kapnátok tőlem). Szóval aki feliratkozik, annak még ajándék is jár! Köszi,puszi! :DD


"Lea szemszöge"

Már két napja, hogy kijöttem a kórházból, és több mint egy hete, hogy Kendall hazaköltözött. Most nála lakom, mert egyedül még nem bírja. Zsófi Carloshoz költözött, úgyhogy, a mi kis bérelt lakásunk egyedül maradt. Mint James. Nem tudja senki, mit kezdjünk vele. Már mindenki meghívta magához, de ő csak ezt mondja:
" - Nem zavarom meg az édesketteseket." 
- Lea... - szólt fojtott hangon Kendall.
- Mi történt, mi a baj? Lulu? - kedvesen visszakérdeztem,bár egyáltalán nem örültem neki, hogy félbeszakította az elmélkedésemet.
 - Nem...Haza kell mennem Amerikába.
 - Miért? - megijedtem.
 - Anyukám meghalt...
 - Hogy micsoda? Nem, nem én is megyek veled. A végén még valami őrültséget csinálsz.
- Lea, nem jöhetsz velem. Kenneth azt írta, rögtön induljak. Sajnálom.
- De Kendall édes,én menni szeretnék. - bociszemekkel néztem rá, de ő elkapta a fejét.
- Nem, Lea. Sajnálom. Egy, max. két hét múlva itthon leszek. Jó?
- Oké. Jó utat Kendall. - megpusziltam.
- Aztán jó legyél, és tartsd távol magad Jamestől, jó? - halványan elmosolyodott,nekem viszont ráncba szaladt a homlokom.
- Oké, megpróbálom. - motyogtam.
- Szia!
- Szia!

* Pár órával később *

"James szemszöge"

Azon gondolkodom, mi lenne a következő lépés. Jó, abba már beletörődtem, hogy Lea és Kendall együtt vannak, de mi legyen ezután?



Hirtelen megcsörrent a telefonom.
- Halló, ki az?
- James? Lea vagyok. - nagyot dobbant a szívem.
- Szia! Mizujs?
- Átjönnél, jönnek a többiek is mind, Lulu meg Loggie, Zsófi és Carlos, te, meg persze én.
- Mi az, Kendall nem tiltotta ki Logant meg engem a házából?
- De, kitiltott, de most nincs itthon.
- Mert? Hova ment?
- Amerikába.
- Amerikáábaa?! Mit csinál ott?
- Anyukája meghalt és azonnal hazautazott.
- Értem...és mikor jön haza?
- Jaj, James hagyd már abba! Jössz vagy nem?
- Persze hogy megyek,kicsim. Viszlát nálad!
- Szia!
Letettem. És újra éledni kezdett bennem a remény. Leánál... Örömömben ugrándozni kezdtem, és elugrándoztam a tükörhöz.
Tükör: Lea meghívott magához! élj a lehetőséggel, James!
James: Persze hogy élni fogok! És majd amikor kettesben maradunk...
Tükör: Nem, James, nem teheted!
James: De igenis megtehetem! Kendall nincs otthon!
Tükör: De attól még a barátja!
James: Nem kérek tőled több tanácsot!
Sietve elvonultam onnan. De a szavak még mindig visszhangzottak a fejemben. De attól még a barátja!...De attól még a barátja!
Elbizonytalanodtam.

* 5 órával később*

- Lea!
- Igen?
- Csak annyit szeretnék még mondani, hogy tudom, hogy ez az egész megrázott. A kamion, a kórház, ahogy megcsókoltalak, meg hogy Kendallel összejöttetek és ideköltöztél, meg hogy...
- James! Légy szíves térj a lényegre!
- Oké, szóval mindezek - Lea a szemét forgatta és elmosolyodott. - ellenére, én szeretném, ha a továbbra is barátok maradnánk. És majd esetleg később valami más is...
- A havert elfogadom. De a járáson míg Kendallel vagyok, nem fogom törni a fejem.
- Oké. Megállapodtunk. - mosolyogtam egy nagyot. - Arcra puszi? Azt a barátok is szokták!
 -  Hát persze.
Mindketten úgy mosolyogtunk, mint a tejbetök.



2013. július 4., csütörtök

9. Lost in love

Sziasztok! Most bevezetőnek nem írnék semmit, csak annyit mondok, hogy jó olvasást! ;)


 "James szemszöge"

'Egyedül voltam. Szó szerint egyedül. Eddig Lea jelentette számomra a biztos pontot, de most, hogy elütötte az a kamion. Már belegondolni is rémes. Igen, be kell valljam, nem csak támaszpont volt. Valami más is. Nem szerelem, de valami hasonló érzés kerített hatalmába, amikor vele voltam. Carlos folyton Zsófinál/val lógott, Laura meg Loggie folyton Logannél nyalakodtak. És most is! Ezt nem hiszem el! Logan és Lulu már megint egymás szájában vannak, Carlitos meg Zsófi meghitten pusmognak. Nem tudnak egy kis együttérzést tanúsítani? Elütötte egy kamion a barátnőnket! És Kendall! Tuti hallott a hírről, csak nem mer idejönni. Ezt én nem bírom tovább!'
Felpattantam.
- James, hová mész? - nézett fel Logan.
- Mintha érdekelne! - vágtam vissza talán egy kicsit túl csípősen.
- James!!
- Enyelegjetek csak tovább Laurával! Szánalmas! Pff...
Berohantam Leához. Éppen ébren volt.
- Lea!! - kiáltottam fel.
- James? Te vagy? - most már éreztem. Igen, ez a lány tetszik nekem.
- Jól vagy, picim?
- Picim...
- Lea, én téged szeretlek. És szeretném, ha...ha.
- Nem James, nem lehet. Nekem...nekem másvalakim van.
- Ki? Kicsoda? Valami magyarországi pasi? Vagy aki itt él? - teljesen kétségbeestem.
- Nem, James, nem. Egyik se.
- Akkor ki? Légyszíves! Lea.
- Kendall...
- Mi, mi? Hogy Kendall? Nem, nem, az nem lehet.
Ha már Kendall a pasija... Úgy sincs itt... Egy hirtelen ötlettől vezérelve megcsókoltam.
- James David Maslow! - összerezzentem. - Hogy mered megcsókolni a barátnőmet? Mindent hallottam!
- Kendall! De hát te..
- Igen,igen elmentem. De ez most nem lényeg. Húzz innen ki vagy én foglak kirakni!
- De Kendork, te...
- HÚZZ KI!
- Oké,oké, megyek már.
Nem értettem semmit. Kendall? És most? Mi lesz? Minden igaz barátom valakivel van...


Forever alone :(

"Kendall szemszöge"

'Nagyon megijedtem, amikor meghallottam, mi történt Leával. De nem mertem bejönni a kórházba, mert tudtam, hogy itt van a szerelmespár is. Végül határoztam. Csak nem tántoríthat el az exem és a legjobb barátom attól, hogy meglátogassam Leát? És amikor bejöttem? James nagyon kikészített.
...
- Lea! Jól vagy?
- Voltam már jobban is! - magamhoz öleltem.
- Minden rendben lesz! - ígértem neki.
- És visszajössz?
- Csak a te kedvedért.
- Köszönöm. Mindenkinek jobb lesz így, ha velünk vagy.
- Talán. Ebben még nem vagyok olyan biztos. De úgy érzem, szeretem Leát annyira, hogy visszajöjjek. És nem utálom annyira Logan és Laurát, hogy ne. - gondoltam magamban.
- Kendall! Ugye tudod,hogy Jamesnek kamuztam. Hogy te és én...
- Tudom. De nem lehetne mégis?
- De Kendall... Érted mindent.
Éreztem, hogy elájult. Óvatosan megigazítottam a párnáját, és gyengéden átöleltem.



2013. július 2., kedd

8. Bad couple

Sziasztok! Először is, nagyon örülök nektek! Több,mint 700 oldalmegjelenítést értetek el, illetve a feliratkozómnak is nagyon örülök! Lehet többen feliratkozni! ;) Újdonságok: indítottam egy szavazást, amit jobb oldalon meg is találhattok. Szeretném, ha minél többen szavaznátok! :) Csak 10 vagy 10 fő fölötti igenlő szavazás esetén lesz játék.Illetve, ezentúl le lehet fordítani a blogot több nyelvre is (nagyobbrészt működik). Úgyhogy, remélem, ezzel is nő majd a blogolvasók száma. Bocsi a hosszú hablatyolásért! :D Jó olvasást! :) Ja, és egy kis kedvcsináló dalt beraktam a rész végére. Ez a BTR egyik új száma, és nálam kedvenc lett. :DD


"Kendall szemszöge"

- Hello, babes! Gyere be! - mondtam egy kicsit szomorkásan.
- Na, végre! Kiheverted már?
- Ahha,úgy nagyjából. Mi van most? 
- Hát, elvannak egymással. Logan folyton rajtad aggódik, Lulu meg próbálja nyugtatgatni. De már bánják, hogy ezt tették veled.
 - Még valami más? - Megrándult az arcom.  
- Nem fog tetszeni neked, úgyhogy nem mondom el. - A lány ledobta táskáit,majd szembenézett Kendall-el. - Hoztam neked kajákat, meg vettem pár cuccot. Egy ócska mobilt is, hogy legalább én el tudjalak érni.
- Ó, kösz. Na, mi van? Csak nem lehet annyira rossz.
- De. Lefeküdtek egymással. 
- Úristen, ne! Te jó ég! Szent ég! Basszus, basszus, basszus! - lerogytam a kanapéra. Lehet ennél még rosszabb? Úgy, gondoltam, már megacéloztam magam, de úgy látszik, nem annyira.
- Héj, Kendork! Nincs semmi baj! Mi is kipróbálhatjuk! - nézett rám bociszemekkel. Felpattantam.
- Nem, én...én egyszerűen még nem vagyok elég erős! Bocsáss meg! 
- Jó,jó, értem, nem lehet könnyű neked. - csalódottan visszavonult.
- Rájöttek már? Sejtenek valamit?  
- Nem, nem. Semmit sem tudnak.
- Akkor jó. Ügyes vagy kicsim. - megcsókoltam. 
- Kendall? Nem találkozhatnánk többször?
- Persze, gyere amikor csak akarsz. Te el tudnád felejtetni velem Laurát....


*2 órával később*
"Lea szemszöge"

- Szia! Hol voltál ennyi ideig? - kérdezte Zsófi.
- Ja, csak vásároltam pár cuccot. - a szokásos idétlen mesék egyikével akartam kihúzni magam.
- Ahha, és hol vannak a cuccok, amiket vásároltál?  . nézett rám szúrós szemmel.
- Hupsz! Valószínűleg a boltban felejtettem őket. Megyek, hátha el tudom hozni őket! - teljesen beparáztam, és szinte futva indultam az ajtó felé.
- Nanana, hova-hova? - Carlos elkapta a derekam.
- Hé, engedj el! Amúgy is, mit keresel itt?
- Az legyen az én dolgom! 
- Lea, most már igazán bevallhatnád, jó? Már régóta figyellek,és mindig valószerűtlen indokokkal húzod ki magad. Nem tudom,mit csinálsz, de jobb lenne, ha elmondanád! - szólt közbe barátnőm.
-  Az csak rám tartozik,jó? Felnőtt ember vagyok, ti meg nem vagytok a szüleim, jó?
- Legalább csak annyit mondj, Kendallel kapcsolatos? Fontos lehet!
Megrettentem. Nem szabad elmondanom. Kendall nem szeretné.
- Nem, nem, nem vele kapcsolatos. - talán túl gyorsan válaszoltam. 
Zsófi és Carlos is felvonta a szemöldökét.
- Lea, légyszíves, vezess el hozzá minket.
- Mondom, nem vele kapcsolatos. Engedj el Carlos! - kitéptem magam Carlitos kezeiből, majd kirohantam az utcára.
- Beep, beep, beep!
- Leaa, neeeee!
Elsötétült előttem a világ. Csak annyira emlékszem, hogy hangokat hallottam. Kétségbeesett hangokat.
- Úristen, Lea, Lea! Lea kelj fel! Lea! - Laura hisztérikusan beszélt, talán sírt is.
- Lea, hallasz minket? Mi vagyunk azok! Lea! - Zsófi már ordibált valamit. Szerettem volna válaszolni neki, de csak nyögdécselni tudtam.
- Gyorsan, hívja valaki a mentőket! - ez talán Logan hangja volt.
- Kikapcsolták a telefonom. - James aránylag nyugodt hangja  válaszolt.
- Carlos? - ő is csak a fejét rázta.
- A fenébe is,miért nincs senkinél egy kib*szott telefon? - valaki felpattant és elfutott.
Többre nem emlékszem. Még egy mentő vagy talán rendőrkocsi szirénázásának a hangját kaptam el, de utána tiszta sötétség volt....