Nem tudom, ki ez a lány, és mit keres itt, de az biztos, hogy nagyon csinos és kedvesnek néz ki. Észre sem vettem, mit csinálok, máris ott álltam mellette.
- Szia! Én James Maslow vagyok! - vetettem be a legkedvesebb mosolyomat.
- James Maslow a Big Time Rushból? Úristen! Autogramot kérhetek?
- Hát persze! Neked mindent!
Egy papírra lefirkantottam a nevemet, ráírtam a telefonszámomat és egy rövid levélben megkértem, hogy találkozzunk a 201-es szobánál (az én szobámnál) 2 óra múlva.
- Tessék! Csak most és csak neked exkluzív ajándék is!
- Óhh, nagyon köszi, James. Te jó ég, még be sem mutatkoztam! Hári Mária vagyok, de nyugodtan hívj csak Marcsinak!
- Ne felejtsd el alaposan átnézni a lapot! Szia! Tudod hol, és tudod mikor!
Láttam, hogy nem érti, mit mondok. De annál jobb, meglepetés lesz neki! Óriási vigyor terült szét az arcomon.
* 2 órával később *
- Szia! Hogyhogy ide hívtál?
- Hát, igazából már a legelső pillanatban megtetszettél, és úgy döntöttem, szeretnélek megismerni.
- Óh, James, ez álmaim álma!
- Komolyan? - úgy éreztem, felcsillant a szemem.
- Hát persze, te vagy a kedvenc hírességem! És most, hogy megismertelek...
- Akkor? Vehetjük ezt egy ismerkedős izé...randinak is?
- Ha te akarod...
- Akkor az lesz! És, hova szeretnél elmenni? Melyik luxus étterembe vagy moziba vigyelek el?
- James, én most jobban szeretnék inkább itthon, kettesben maradni veled. Ha nem baj persze.
- Dehogy baj! Gyere csak be!
...
- És, hova valósi vagy? Netalántán amerikai? - én kezdtem kérdezgetni, miután rájöttem, hogy szinte mindent tud rólam, és a nagy része igaz is.
- Áhh, dehogy. Még a földrész se jó! Európai vagyok. Magyarország, ha ismered. - névből ismertem, amúgy nem. Megkértem, hogy meséljen róla egy kicsit.
- Húha! Hát szóval egy elég pici ország, de a fővárosunk, Budapest, elég nagy. A kaják nagyon csípősek, és rengeteg specialitás van, majd kóstoltatok veled párat. A Parlamentünk nagyon híres...
És ez így ment egész este. Marcsi megkért, hogy énekeljek neki el egy dalt. A kedvencemet választottam:
Marcsinak nagyon tetszett a dal így élőben. Éreztem, hogy eljött az én időm, és azé, amit szerettem volna megvalósítani. Tudtam, hogy Marcsi még kábulatban van, úgyhogy most hoztam fel a témát.
- Marcsi! Gyere be, nézd meg a szobámat és az ágyamat! Garantálom, tetszeni fog!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése