2013. október 19., szombat

22. A sister or not?

Sziasztok! Bocsánat a sok kihagyásért, de sok minden közbejött. Ráadásul most vagyok nyolcadikos, és nagyon készülnöm kell a felvételire. Szóval, bocsi, ha a továbbiakban sem fogok sokat írni. Ja,és amint láthatjátok, baloldalt kiraktam a szerplőket illetve képet róluk. Szeretnék már változtatni a kinézeten is, de sajnos, a fejléc amit már több mint egy hónapja megrendeltem,még nem jött meg. :( De azért dolgozok az ügyön! Akkor, ennyi voltam mára. :) Jó olvasást!

* James szemszöge *
A nappalinkban ültünk. A rendőrök már megérkeztek, és miután mindent megtudtak, most Zorát kezdték el faggatni.
- Szóval... - a rendőr belenézett a jegyzeteibe - Zora Pena, ön miért...
- Hogy miii? - ugrott fel Carlos a kanpéról. - Pena? Pena? Mint én? Ez lehetetlen...
Zora lesütötte a szemét.
- Bocsánat. - mormogta.
- Hogy bocsánat? - kiáltotta Carlos újra felugorva.
- Hadd mondja végig! - kérte a rendőr.
- Én...én igazából tudtam, hogy ti kik vagytok...
- Ó tényleg? - kérdezte gúnyosan Kendall, aki nagyon mérges volt mert kikeltették az ágyból.
- És azt is tudom, hogy Carlos a tesóm... - Carlos visszarogyott székbe, és teljes depresszióban ült.
- Anyu mondta, hogy van...van egy testvérem, aki igazából híresség...és azt is, hogy a család kitagadta...egy nagyon-nagyon régi ügy miatt... - Carlitos elsápadt, mi meg döbbenten fordultunk feléjük.
- Micsoda? - kérdezte Logan, mire a rendőr lesújtóan nézett rá.
- Rád kerestem a neten - emelte tekintetét Carlosra. - És távolabbi rokonoktól, illetve albumokból lassanként megismertelek. És találkozgattam Rusherekkel is, és nagyon sok mindent megtudtam rólad. Megkedveltelek. - mondta Zora Carlosnak. - Egyszer felhoztam anyáéknak az ügyet. Nagyon mérgesek lettek,és nem értettek velem egyet. De ez engem nem érdekelt, és még tovább feszítettem a húrt. Nagyon felhúztuk magunkat mind a hárman, úgyhogy fogtam magam, és eljöttem. Kivettem egy szobát L.A.-ben, és eljöttelek megkeresni. És most...most megtaláltalak....És remélem, hogy befogadsz, kérlek,kérlek! Nem akarok visszamenni anyáékhoz, annyira szörnyű! Kérlek szépen! - borult le Zora Carlitos lába elé, de Carlos csak nézett maga elé.
- És most, kérem magukat, hogy távozzanak, ha lehetséges. Zora kisasszonnyal szeretnék négyszemközt beszélni.
- Jaj,még mindig nem fogta fel, hogy menjen el? Ez egy családi ügy!
- De uram! Rendőr sértegetéséért kisza... - mindenki elég furán nézett rá, úgyhogy gyorsan szedte a holmiját meg a rendőrjeit, és elmentek.
- Na jó, ha már így egybegyűltünk. - tekintettem végig Leán, Zsófi, Lulun, Esztin, Zorán, Kendallen, arloson és Loganen. - Most mi legyen?
- Hát úgy gondolom, még egy darabig nálam fogtok élősködni, mivel a paparazzik miatt nem mehettek haza.
- Hát, ez nagyon valószínű. - jelentettem ki. - De nem erre gondoltam. Zora, Carlos?
- Ja, már értem.
- Azta, IQ fighter! - dicsérte meg Logan.
- Kedves. - állapította meg Kendall. - Szóval akkor, Carlos, te mit gondolsz?
- Hát...nem is tudom. - ébredt fel Carlitos.  - Tényleg igaz amit mond. És nem hiszem,hogy kiszivárogtatták volna a szüleim ezt az infót.
- Nem, tényleg nem. - ellenőrizte le gyorsan Kendall a fan-site-okat a tabletjén. - Sehol semmi ilyesmi.
- És...tényleg tudok róla, hogy van egy ilyen korú tesóm.
- Tényleg, Zora, hány éves vagy? - kérdeztem.
- Tizenhét. - mondta ő.
- James,ne most csajozz! - mondta Logan, amin Lea szemmel láthatólag felhúzta az orrát. - Bocsi Lea, de muszáj volt. Hallgatunk Carlos.
- És hát ennyi...
- Feltűnően nagy a hasonlóság köztetek. - közölte Kendall, aki túlságosan is közel hajolt Zora arcához, ezért Eszter lekevert neki egyet.
- Hé, ezt miért kaptam?
- Máskor csináld! - motyogta Eszti szemmel láthatólag elpirulva.
- Hagyjátok már abba, nem hiszem el! - kérte Zsófi.
- Szavazás? - javasoltam.
- Szavazás. - egyezett bele Los.
- Szerintem szimpi a csaj. És végül,nem nekem kell megosztanom a lakásom vele. Szóval igen. - mondta Lulu.
- Köszönöm! - mondta Zora.
- Tisztára mint egy tehetségkutatón! - jelentette be Logan. - Oké, oké, igen. - tette hozzá, miután mindenki rondán nézett rá.
- Igen! - mondta egyszerre Lea és Kendall.
- Szerintem meg nem. - tette hozzá Eszti.
- Mert? - nézett fel Zora.
- Csak. Elég fura, hogy egyszer csak előtűnik a semmiből Los állítólagos húga, és mindent felbolygat.
- Mert te nem ezt csináltad? - kérdeztem.
- Hát nem...egészen.
- Hé, befejezni!- kiáltott fel Lea. - Többiek?
- Igen! - mondta ki egyszerre Zsófi és Carlos.
- Biztos? - kérdezte kétkedve Zora.
- Hát persze! Gyere ide,kis húgocskám! - ölelték meg egymást.
- Csoportos ölelés!
- Bulizzunk egy nagyot! - kiáltotta Carlos.
- Benne vagyunk! - ordította mindenki. - Tudod, a BTR-es srácok hatalmas bulikat képesek rendezni. Még akkor is, ha csak négyen vannak! - mondta Zsófi, aki máris pátyolgatásba vette Zorát.
- Jaj, ne, már megint! - siránkozott Kendall, miután a srácok ismét a gyűjteményéhez rohantak.
- És folyton megcsapolják Kendallünk készleteit. - tette hozzá félmosollyal Zsófi.

2013. szeptember 29., vasárnap

21. Mediatroubles

Sziasztok! Hát, lehet hogy láttátok, lehet hogy nem, de szavazni lehetett, hogy 2000 oldalmegjelenítésnél legyen-e valami meglepi. Mivel az volt a kikötés, hogy 10 szavazó felett lesz érvényes a szavazás, ezért most nem lesz meglepi, de azért köszönöm a szavazást annak a két embernek. Szóval, ez most nem jött össze. Nem baj! ;) Akkor jó olvasást! :)

*  James szemszöge *

Az ajtó előtt és a szemközti járdán rengeteg ember állt. Az utcában rendőrautók és mindenféle ismeretlen autók álltak. A házban vagy 2-3 rendőr volt, akik minket faggattak ki. Az ajtó előtt és az utcában további 5 rendőr próbálta feltartani a kíváncsiskodókat és a paparazzókat. Igen, a paparazzók...Mindannyian abban reménykedtünk, hogy nem derül fényre ez az ügy a nagyközönség előtt. Rosszul hittük. A rádióban és a TV-ben is volt már szó a nagy verekedésről. Már csak azt remélhettük, hogy az újságokban nem fog megjelenni. 
- James? - jött oda mellém Lulu, és ő is kikukucskált a függöny mögül.
- Igen, picim? - kérdeztem, miközben magamhoz húztam.
- Nagy a baj?
- Eléggé. - vettem szemügyre az paparazzi-sereget és az 'ártatlan' nézelődőket. - El sem tudod hinni, mennyire. 
- A hírnevetek romlása a baj?
- Ha így gondolod, még nem ismersz jól minket. A hírnevünk nem a legfontosabb. A vele járó következmények a fontosak.
- Mint például?
- Egyszer, már vagy két-három évvel ezelőtt volt egy eset...Az nem került ilyen nagy nyilvánosságra, és még csak feleennyire sem voltunk híresek...Általában csak Amerikába ismertek és szerettek minket. A többi kontinensen szinte még csak nem is hallottak rólunk...Akkor is nagy gondokkal kellett megküzdenünk...nemhogy most... - mondtam homlok ráncolva.
- James, légyszíves! Nyögd már ki, mi volt akkor! 
- Hát...egy pár rajongónknak ez nagyon nem tetszett...és betörtek hozzánk...illetve fenyegető levelek is jöttek...A végén már rendőrnek vagy valami olyasfélének kellett a nap 24 órájában a házunk előtt őrködnie.
- Ez most komoly?
- Mint ahogy én itt állok.
- Hali skacok!
- Szia Carlos! - köszönt neki Lulu.
- Van valami hír?
- Nem sok jót ígér... - közölte Carlos.
- Na, mutasd! - hajoltunk át a válla felett, hogy megnézhessük, mit írnak rólunk a Los Angeles Timesban.


Ezt írták benne:
BIG TIME RUSH: HOLLYWOOD JÓFIÚI...AVAGY MÉGSEM?
A Big Time Rush nevű amerikai fiúbanda arról híres, hogy nem harcol a többi fiúbandával. Sőt nagyon jóban vannak velük! Na de így van ez a bandán belül, a tagok között is? Most kiderül a teljes igazság! 
A BTR-es srácok nem olyan jófiúk, mint ahogy mutatják. Tegnap Kendall házában voltak a fiúk, négy lány társaságában. Az egyik lány elmondta nekünk a részleteket:
- Az egész azzal kezdődött, hogy Logan benyitott hozzám a fürdőszobába, amikor fürödtem. Kendall ezen nagyon felhúzta magát, és nekiesett Logannek. A többi meg már csak úgy jött magától. Mindenki próbálta megfékezni őket, de végül egy hatalmas nagy tömegverekedés lett belőle. Szerintem a szomszéd felfigyelt a nagy csörömpölésre (mivel nagyon sok mindent összetörtünk), és ezért hívta a rendőröket. Bár már megszokhatta volna a fiúkat, hiszen nagyon nagy bulizósok.
Vajon most mi fog történni? A rajongók megutálják őket? Esetleg még többet szereznek? 
A Big Time Rush fennmaradása kétséges...
- Marha jó... - mondta James.
- Mi a marha jó? - jött oda Zsófi és Eszter is.
- Hol van Lea? - kérdeztem.
- Még mindig takarít. Mindjárt megyünk vissza segíteni, csak szünetelünk kicsit. Na, toljad! - mondta Eszti.
Carlos odanyújtotta nekik az újságot.
- Húha!... - jelentette ki Zsófi,miután elolvasta.
- És most mi lesz?
- Hát az majd elválik. - néztem Carlosra.

* Pár nappal később*

Nem tudtam elaludni, még így sem, hogy Lulu teljes biztonságban van mellettem, és a ház csendes.
Szerencsére eddig nem történt semmi. De ez nem jelenti azt, hogy nem is fog. A rendőrök végre elmentek, és a hírekben sem volt többé szó rólunk,úgyhogy egy kicsit fellélegezhettünk. Még mindig Kendallnél voltunk, inkább nem mentünk ki az utcára. A lányok egyszer elmentek nagybevásárolni, meg a házainkhoz is, hogy áthozzanak maguknak pár cuccot, de inkább nem mentek be, mert mindent elleptek a fanok.
Szerencsére nekünk mindig vannak ruháink mindegyikőnknél, Eszter meg adott a csajoknak néhány ruhát.
De néha úgy gondolom, teljesen felesleges, mert mindenki pizsamában flangál egész nap, meg filmezünk és kockulunk...
Hirtelen halk neszre lettem figyelmes...Mintha valaki járkálna...és sorra nyitogatta az ajtókat...
Kibontakoztam Lulu öleléséből, és kinyitottam az ajtót. Még épp láttam, hogy valaki besurran az egyik szobába. Nem volt ismerős a sziluett, és ha jól láttam, Loganék szobájába ment be.
- Most vagy soha! - gondoltam, és kimentem a szobából, benyitottam Loganékhez (mint kiderült, tényleg az övéké volt), és felkattintottam a villanyt.
Egy ismeretlen alak állt Logan mellett, és gyorsan megpördült, amikor felkapcsoltam a villanyt.
- Hé, mi a fene bajod van... - ébredt fel Logan. - Hát te meg ki vagy? - kérdezte, amikor meglátta az idegent.
Az "idegen" az ajtó felé vetődött, és elkezdett futni a bejárat felé. Szerencsére a mi szobánk a harmadikon volt, úgyhogy addig fel tudtuk lármázni a többieket, akik lentebb aludtak.
- Felkelni mindenki! Kendall Carlos a bejárati ajtóhoz!  - ordítottam el magam, majd a betörő után eredtem Logannel a nyomomban.
Végül akkor kaptuk el az idegen behatolót, amikor már a bejárati ajtónál járt.
-  Hohohohó, ebből azt hiszem rendőrségi ügy lesz! - vezettem egy kanapéhoz. Akkorra már Kendall és Carlos is leért.
- What the fuck? - kérdezte Kendall kómás fejjel.  -Hát ez meg ki,
- Szóval, mit is akartál csinálni Logannel? - kérdeztem.
- Nem válaszolok!
- Akkor mi a neved?
- Zora.
- Na hát, Zora, bocsi, de kénytelenek leszünk rendőrséget hívni. - jelentettem ki. - Carlos?
- Megyek!
Zora próbált kiszabadulni a szorításomból,miközben nem figyeltem oda.
- Nanana! Nem úgy megy az! Most szépen megvárjuk itt a rendőrséget! - jelentettem ki.

2013. szeptember 15., vasárnap

20. Ends with a fighting...

Hali! Ugye, mint láthatjátok, hogy egy szavazást indítottam, mert közelgünk a 2000 oldalmegjelenítés felé! A szavazás csak 10 szavazó esetén lesz érvényes,úgyhogy szavazzatok ezerrel! :D Akkor, további jó olvasást! :)

* Eszter szemszöge*

Még mindig átölelt valaki. Lefejtettem magamról a kezét, felültem,és az egész szobában csak emberek halmazát láttam. Mellettem Kendall feküdt ( és okkal feltételeztem, hogy ő karolt át). Félig az ágyon James, Logan és Lulu egymás mellett a földön, Carlos a bejáratot torlaszolta el, Lea a fotelben,  Zsófi meg a szoba másik végében terült el.
- Úristen, ilyen másnaposak? - kérdeztem magamtól. Nem tudom, meddig ittak még, miután mi elmentünk, de semmi jóban nem reménykedtem.
- Igen, ilyen másnaposak. - szólalt meg egy hang a hátam mögött.
- Ó, hogy a jó....Kendall! - szitkozódtam,miután leestem az ágyról Jamesre. - Bocsi! - suttogtam, mert James felébredt.
- Áoo... - vissza is aludt.
- Hülye! - mondtam Kendallnek, miközben visszamásztam az ágyra.
- Igen, igen, James már csak ilyen. - tűnődött el.
- Nem James, Te!
- Ja, az már más! Nem akarsz kimenni?
- Innen? - néztem körül.
- Miért baj? - kérdezte, majd elordította magát. -  Lusta népség felkelni! - aztán lemászott az ágyról, Loganen és Laurán keresztüllépett, Carlost arrébb vonszolta és kiment. - Na, nem jössz?
- Dehogynem...megyek, megyek... - de nekem már korántsem volt annyira könnyű. Először is felbuktam a LL párosban, ennek következtében Carlosra estem, aki így visszagördült az ajtó elé. - Ó, a fenébe! Kendall, segíts már, légyszíves! - mondtam, miután hasztalan próbáltam elvonszolni Carlitost az útból.
- Oké. MINDENKI, FELKELNI! - ordította, ezúttal sikeresen.
- Ó, mi van már? Kendall hagyj már minket aludni! - morgott Los.
- Csak menj el az ajtó elől, légyszi!
- Okéé... - közölte Carlos és lerogyott az ágyra.
- Köszi! - surrantam ki az ajtón. - Na, most légyszíves, körbemutogatnád a házat?

* 1 órával később*

- Hé, te meg mit képzelsz magadról? - fakadtam ki.
- Ööö..oops..bocsi... - csukta be Logan az ajtót.
Hogy mi is történt? Éppen törölköztem meg, amikor Logan benyitott a fürdőszobába. Ennyi legyen elég.

* Kintről*

-Hú, Kendall te aztán szerencsés flótás vagy! -  hallottam nevetni Logan kívülről.
- Miért is? - kérdezte Kendall.
- Eszternek nagyon jó teste van!
- Perverz állat... - morogtam.
-Hogy mit mondasz?
- Eszternek nagyon jó teste van!
-Te láttad meztelenül Esztert?
- Öhm..aha... - mondta Logan egy kicsit halkabban.
- Hülye disznó! - hallottam, ahogy Kendall nekiugrott Logannek.
- Most vagy soha! - gondoltam,és kisurrantam az ajtón. Szerencsére nem vettek észre a fiúk. Egyenesen a lányokhoz futottam.
- Csajok! - estem be a szobába kifulladva.
- Mi az? - gyűltek körém.
- A fürdőszobában voltam...és épp...törölköztem...és akkor...
- Mondd már! - nyaggattak a lányok, remélve hogy Kendall és köztem történt valami.
- Loganbenyitottésmeglátott... - hadartam el. A szemem sarkából láttam, hogy Lulu elfehéredik.
- Igen? - kérdezte félénken.
- Nem mondom el, mert nem fog tetszeni.
- Azért csak mondd el! Tudni akarom! - jelentette ki Laura.
- Azt mondta Kendallnek hogy jó testem van. - döbbent csönd lett a szobában, majd Lulu felvisított.
- Gonosz állat! - rohant ki a szobából.
- Lulu! Ne! Biztos félreértés volt! - rohant utána Zsófi. Leával egymásra néztünk, majd utánuk eredtünk.
Mire odaértünk, már mindenki ott volt. Carlos és James Loggiet és Kendorkot próbálták leállítani, Lulu Logant igyekezett elérni, míg Zsófi megpróbálta visszafogni. Akarva-akaratlanul is egy nagy verekedés lett belőle.
- Húha! Ebből nagy baj lesz! - jelentette ki Lea, majd mind a ketten belevetettük magunkat a csoport közepébe...

2013. szeptember 10., kedd

19. And it continues...

*Zsófi szemszöge*

Egész jónak ígérkezik ez a két hét. Eszter szerencsésen megérkezett, és (eddig) még nem nyírta ki a fiúkat. Sőt...De azért remélem, Kendallel összejönnek....Mondjuk, mindenki reméli...Ja, és ő harcolta ki, hogy a fiúk kiskoncertet adjanak nekünk. Minden álmom ez volt, hogy a BTR egyszer koncertet adjon nekem. Csak hát, az nem kevésbe került volna. És most? Ingyenkoncert, ráadásul Carlos Pena a pasim, és nagyon szeretem! Most is, milyen cuki? Remélem, nem szűri össze vele a levet Eszter...


- Lányok, nem jöttök táncolni? - kiabált ki Logan nekünk.
- Ööö...nem köszi.
- Úgysem tudunk táncolni.
- Főleg nem ezt. - raktuk össze a mondatot.
- Na, légyszi! - kérlelt Carlos.
- Nem, nem. - mondtam elutasítón.
- Léégyszi! - néztek ránk kutyus szemekkel a fiúk.
Egymásra néztünk Leával, Zsófival és Eszterrel.
- Hát jó! - álltunk végül fel.
- Hurrá!
A tánctanulás abból állt,hogy először a fiúk megmutatták a táncot,utána mi próbáltuk utánozni.


Ha nagyon nem ment, (mármint mindig) a srácok fogták kezünket-lábunkat és pakolgatták ide-oda. A végén annyira élveztük ezt, hogy direkt nem csináltuk meg, amit mutattak.
- Na, jó, ebből elég volt! - jelentette ki James, akinek Lea mindig a nyakába ugrott, ahányszor James lehajolt, hogy arrébb tegye barátnője lábát.
- De hát miért? - kiáltottuk kórusban.
- Valaki vacsorát? - kérdezte Kendall oda sem figyelve ránk.
Mindenki furán nézett rá.
- Vacsora?!
- Akkor nem vacsora. Inni?
- Bort kérek! - üvöltötte Logan,és a konyha felé száguldott.
- Logan, ne! A sör sokkal finomabb! - vetette utána magát Kendall, féltve bor-gyűjteményét.
- Ahahha! Kendall borai a legjobbak! - rohant el Carlos.
- Igazából nem ő készíti őket. - magyarázta James. - De szenvedélyesen gyűjti őket, bár sosem hajlandó egyet se felbontani belőlük. Egyszer felbontottunk egyet, de sajnos észrevette. Azóta eldugja a borait előlünk. De nemrég felfedeztük a rejtekhelyét. - kacsintott ránk James, aztán ő is eliramodott.
- Azt ugye tudjátok, hogy itt most mindenki részeg lesz? - kérdezte Lulu.
- Tudjuk! - feleltük, bele sem gondolva, hogy ez itt milyen következményekkel jár.
- Akkor előre! - adta ki a vezényszót Lulu.
Berohantunk a konyhába, szerencsésen felborítva Kendallt, aki szerencsétlenül nézte, ahogy a barátai fosztogatják a gyűjteményét.
- Ó, ne, ne! Csak légyszíves azt ne! A legdrágább borom! - siránkozott, és amikor Logan odadobta Jamesnek, élesen felszisszent. - Hé! Legalább nagyobb tiszteletet!
- Kendall! Nem hagynád abba,és inkább élveznéd? - szólt rá Carlitos. De Kendall akkor is tovább siránkozott.
- Csajok?
- Benne vagyunk! - vigyorogtunk.
- Jajj nee!
Végül Kendall egyik legjobb borát bontottuk fel, de azért kifosztottuk a hűtőt sörökből is.
- Na, jó, én elmentem aludni! - támolygott ki Kendall mosolyogva a konyhából.
- Hé, hé várj meg! Nemis tudom, hol alszok! - rohant utána Eszter.
- Iiiigen? - kérdeztük gúnyosan, majd egymásra vigyorogtunk.

* Eszter szemszöge*

Hallottam, hogy a konyhában rajtunk röhögnek, de nem érdekelt. Tudtam, hogy nem teljesen józanok, de azt is, hogy valószínűleg akkor is ilyenek lennének, ha józanok.
- Kendall! - ordítottam másodszorra is.
- Igen? - nézett vissza Kendall furcsa mosollyal.
- Mutasd meg, hol alszok!
- Örömmel hölgyem. - mondta Kendall,majd felbotorkált az emeletre. - Tessék, itt van. - mutatott egy franciaágyra, majd levetette magát az egyik felére.4
- Egy franciaágy?! - döbbentem meg. - Ráadásul veled kell megosztanom?
- Bocsi, válság van. - jelentette ki Kendall, majd lecsukódott a szeme.
- Hát, rendben, de meg fogod még bánni! - morogtam, majd olyan messzire húzódtam az ágy szélén, amennyire csak tudtam.
Az utolsó emlékem az volt, hogy valakik nagy hanggal feljönnek, engem arrébb löknek az ágyon, majd valaki átkarol.... És ebben a pillanatban aludtam el...

2013. augusztus 26., hétfő

18. Party-party

Na hali! Láttátok, van egy kis változás. Remélem, tetszik! ;) De nem is ez a lényeg. Üdvözlöm köreinkben Kovács Évát, a legújabb feliratkozót! És még mindig tart az ajánlatom, hogy a feliratkozóknak KE story jár! Kommentbe a kedvenced és már készül is! Puszi!

* Eszter szemszöge*

- Szia...Carlos.
- Eszter! Na milyen a BTR-rel bulizni?
- Hmmm...egy kicsit kiábrándító.
- Igen? - kérdezte álmodozva Carlos. - Miért is?
- Hát, gondoltam, limuzinban buliztok, több száz emberrel körülveszitek magatokat...
- Igen, igen. Ilyenek a sztárok. De mi próbálunk minél hétköznapibb életet élni.
- ...
- Azt ugye tudod, hogy mindenki azt akarja, hogy jöjj össze Kendallel?
- Sejtettem. Mesélnél róla egy kicsit nekem?
- Hát,most nagyon jól jönne neki a lelki támasz.
- Lelki támasz? Egyáltalán nem tűnik úgy, mint akinek segíteni kéne.
- Talán. Nagyon jól tudja palástolni az érzelmeit. Először Luluval járt, ő elhagyta Loganért. Loganre baromi mérges lett, és elköltözött. Csak Lea tudta, hol van. Aztán Leával bútorozott össze, de ő meg kétszer csókolózott Jamessel, és Kendork ezt nem tudta. Aztán Lea próbálta megvédeni Lulut és Loggiet, de Kendall ezért is felkapta a vizet. Összevesztek, és Lea Jameshez költözött.
- Hűha! Ez aztán!
- De szerencsére Zsófira csak barátként tekint.
- Akkor most te vagy a ' Hollywoodi jófiú'? - nevettem.
- Vagy legalábbis próbálok az lenni.


- Nem félsz attól, hogy én is elhagynám Kendallt?
- Nem tudom. Nem hiszem. - nézett rém jelentőségteljesen Carlos.
Erősen gondolkoztam. Kendallre én egyelőre csak barátként tekintek. Legalábbis még egy darabig. Szerintem. Nem tudom, hogy ő hogy érez irántam, és hogy tudja-e, hogy mindenki azt akarja, hogy összejöjjünk. Az is kérdéses, hogy itt fogok-e lakni hosszú távon is. Azt tervezem, hogy ideköltözök, bár ezt még a csajoknak sem mondtam el. Szerintük két hét múlva visszamegyek Magyarországra. Most közöljem? Vagy ne?
- Csak barátként tekintek Kendallre. - döntöttem gyorsan.
Carlos nagy szemeket mersztett.
- Tényleg? Eddig minden lány, akivel Kendall találkozott, rögtön cukinak pecsételte meg. De úgy látszik, te kivétel vagy.
- Hát, öhm... Igen, biztos így van. - pirultam el.
- Ahá! Szóval még lehet belőle valami! - kiáltotta Carlitos.
- Na! Menj! Csak beszélgessetek el! - lökött meg Los.
- Hé! Akkor sem fogok! - vágtam vissza neki. De már késő volt. Kendall pont abban a pillanatban termett ott, amikor elesni készültem.
- Na jó,most tisztázzuk, megfulladsz, vagy elesel?
- Hmmm...Mindkettő? - nevettem rá, miközben a karjaiban tartott. A szemem sarkából láttam, hogy Carlos vigyorog, és felmutatja a hüvelykujját. Már majdnem a középső ujjamat akartam neki felmutatni, de türtőztettem  magam. Csak nem mutathatok be egy popsztárnak! Úgyhogy inkább csak rosszallóan néztem rá.
- Látom, nagyon jóban lettél Carlossal. - jegyezte meg Kendall.
- Hihetetlenül. - morogtam. - És ha nem bánod, most inkább elhúznék. Valahova.
- Igen, persze. Még meg sem ismerkedtem az új lakótársammal.
- Hát, még van rá időd!
- Na, gyere már! Legalább a srácokkal ismerkedj meg!
- Carlost már túl jól ismerem.
- Logan és James?
- Hm... - vontam meg a vállam.
- Akkor jössz?
- Ha muszáj...


- Hali srácok! Bemutatom nektek Esztert!
- Már ismerjük! - mondta gyanakodva James és Logan.
- Ja! Szóljatok!
- Tudod, Kendall néha meghülyül! - "súgta" nekem Logan.
- Néha?! Mindig! - jelentette ki James.
- Nem ér engem bemocskolni az új lány előtt!
- Új lány? Mi csak téged látunk itt új lánynak. - fogott össze Jagan Kendork ellen.


- Hé! Nyugi már! Ink...
- Szerintem is nyugi!
- Kendall! Tessék Eszter. Mondjad!
- Köszönöm. Szóval ahelyett, hogy itt nyüstölitek egymást, inkább énekeljetek valamit nekünk.
- Kitűnő ötlet! Hozom a gitárt! - rohant el K-dog.
- Előkerítem Carlost! - mondta James.
- Én meg a csajokat! - közöltem.
- Megyek veled!
- Akkor táncra fel! - ordították a fiúk,miután mindenki megjött.




2013. augusztus 11., vasárnap

17. Getting started

* Eszter szemszöge*

- Na, én vajon hol fogom megtalálni Zsófit és a többieket? Kár volt ide jönnöm. Hogy utálom azt a BTR-t vagy mit! Egyáltalán kijön valaki értem? Na, az lenne még a jó, ha itt hagynának! Pff... - gondoltam. Körülnéztem, de sehol semmi ismerős arc.
- Nagyszerű! - roskadtam le egy padra.
- Hali! Te vagy Eszter, ugye? - szólított meg valaki.
- Öhm...uuu...ja. - nyögtem ki. - Nem tudod hol van...izé...Zsófi? - irtó cuki a srác, bár nem tudom, kicsoda, és főleg, honnan ismer engem.


- Valószínűleg Carlossal nyalják-falják egymást. - mondta eltöprengő arccal. Ezen kicsit meglepődtem. - Uhh, bocs, még be se mutatkoztam. Kendall Schmidt. - nyújtotta a kezét.
- Engem gondolom már jól ismersz. - mosolyogtam.
- Aha! Vihetek valamit?
- Tessék, itt a bőrönd...Éés, hogy hogyhogy te jöttél ki értem?
- Csak.
- Ööö...okk. Azt nem tudod, hogy kinél fogok lakni?
- De. Nálam! - jelentette ki győzedelmeskedve.
- Ümm... hogy mi? - majdnem megfulladtam. - Egyáltalán ki vagy te?
- A James, Carlos és Logan név mond valamit az enyém mellé?
- Big Time Rush? - kérdeztem utálkozva.
- Jaja. Hallottam, utálsz minket.
Megint majdnem megfulladtam. Bár, ha mindannyian ilyen cukik mint Kendall, nincs ellenemre imádni őket.
- Mennyi mindent tudsz még rólam?
- Azt, hogy kiskorodban majdnem belefulladtál a kádba. Úgy, mint most. Gondolom, megint meg fogsz. - vigyorgott.
Igaza volt. Megint majdnem megfulladtam.
- Na jóó,inkább hagyjuk a sztorijaimat.
- Itt a kocsim. Szállj be kérlek!
- Oké... - mondtam egy kicsit félve. Hatalmas nagy limuzin volt. Bedobta a csomagokat valahova, és beült mellém.
- Ööö, és ki fog vezetni?
- Hogy ki? A sofőröm. Ne fulladj meg, légyszi!
- Oké! - nevettem. - Pedig annyira szerettem volna megfulladni!
- Hát, ezt ha lehet hanyagold, ha velem vagy. Ugyanis nem tudok újraéleszteni.
- Akkor azt hiszem, ideje megtanulnod. Ha már nálad fogok lakni...Várj,lakik veled valaki?
- Igen, Yuma, Sissy és Chaos.
- Ők, lányok? - kérdeztem gyanakodva.
- Nem vagyok szoknyapecér hidd el! - nevetett ki. - Yuma  malac, Sissy meg Chaos kutyák.
- Egy malac?!
- Csak olyan szobamalac. De nagyon okos! Majd mutatok néhány trükköt! És itt elkezdett végeérhetetlenül beszélni az állatairól. Nem voltam biztos benne, hogy látni akarom Yuma trükkjeit, és hogy Kendallnél akarok lakni. Bár Ő nincs ellenemre...

* 15 perccel később*

- Aztaa! - esett le az állam.
- Jó, mi?
- Ahaa! Hatalmas! Ebbe egyedül laksz?
- Nem, mondtam már, hogy...
- A malac ugye nem támad?
- Amúgy az állatoknak külön, nagy szobáik vannak. Szóval ki van használva az egész lakás.
- És nekem lesz külön szobám, vagy esetleg a malaccal kell megosztanom?
- Úgy, gondoltam, egy ideig velem alszol a szobámban, amíg kész nem lesz a tiéd...Na, gyere!
- Meglepetéés! - ordított valaki, miközben beléptünk.
- Áúú, még robotokat is tartasz? - kérdeztem Kendalltől, miközben becsuktam a szemem és befogtam a fülem.
- Hé, nyisd már ki a szemed! - mondta egy hang egészen közelről. Kinyitottam.
- Kendall, nem mennél egy kicsit távolabb?? Nagyon megköszönném.
- Hali Eszti! - mondta valaki, akiről kiderült, hogy Zsófi.
- De jó téged újra látni! - öleltem meg.
- Hello! - bújt elő Lulu.
- Te jó ég, még L. A. sem vette el a kedved a bújócskától? - tudniillik Lulu mindenhova bemászott, ahová befért. ( Meg oda is, ahova nem. )
- Hát persze!
- Na, már ide is utánam jössz? Szia! - fogadott szívélyesen Lea.
- Hidd el, mindenhova követni foglak! Előbb-utóbb. - pusziltam meg legjobb barátnőmet.
- Németországban nem voltál! - felelte ravaszkásan Lea.
- Majd leszek! - jelentettem ki.
- Hello...Eszter. - óvakodtak elő a fiúk is.
- Nyugi, nem foglak lelőni titeket 12-es kaliberűvel, és nem fogok az életetekre törni sem! Sőt, elég jóképűek vagytok! - mondtam, mire három zavarodott és három gyilkos szempár nézett rám.
- Akkor jó! - egy kicsit felengedtek.
- Szia! Én Carlos Pena vagyok! De gondolom hallottál már rólam.
- Nem sokat. - mondtam mosolyogva.
- Logan Hendersoon! - hajolt meg előttem Logan.
- Éés, James Maslow! - mutatkozott be James.
- De hívd csak hülyének! Vagy valami hasonlónak. - vetette közbe Carlos.
- Inkább jóképűnek, nem??
- Nagyképűnek! - vágta rá mindenki.
- Na jó, egyetek,készítettem egy kis fogadtató kaja-valamit.
- Kaja-valamiii!


2013. augusztus 9., péntek

Versenyek, kritikák

Sziasztok! Jelentkeztem egy blogversenyre! Remélem, hogy elhozunk valami jó helyezést!
A verseny itt van: http://jpbkritikadesign.blogspot.hu/2013/07/1-blogverseny.html
Szeretnék jelentkezni több versenyre is, ezentúl kritikákat is kértem, úgyhogy szurkoljatok!
A kritikákat és versenyeredményeket (már ha lesznek) ebbe a bejegyzésbe fogom feltölteni, úgyhogy mindig csekkoljátok! ;) Köszi!


Akkor kövi verseny :) : http://fannycritics.blogspot.hu/


Éés ezennel megkaptam az első kritikát! Ami itt le van írva, azt mind próbálom javítani!

# 12. kritika

Helyesírás: Én nem találtam benne hibát, bár biztosan van benne egy két elütés, nem érdekes. 10/10
Tartalom: Egy kicsit furcsa, hogy magyar lányokról szól a történet. Tényleg szép álom, de sajnos nem hinném, hogy egy magunkfajtával megtörténhetne ilyen. Bár a remény hal meg utoljára... Talán nekem picit gyorsan történnek az események és a részek is rövidek. Jobban is kifejthetnéd a dolgokat, leírhatnád a gondolataikat is a szereplőknek! 6/10

Alapsztori: Mivel még nem igen olvastam Big Time Rush-os blogot, vagyis egyáltalán nem, az én szemszögemből teljesen újnak számít 10/10

Összegezve: Nem rossz a történeted, bár kell bele egy kis csavar és javítás... Alakul! 26/30

My Style Is Your Style, Beby xx

Kinézet: Tetszik a fejléced bár nem nagyon megy hozzá a háttér, inkább valami lillás rózsaszínes jobban passzolna hozzá esetleg még kék. Oké hogy ott van a fejléc alatt miről szól bár oldalsó sávban jobban mutatna de ha már egyszer oda raktad akkor legyen valami olyan szín ami nem olvad bele a háttérbe. Mit mindenki másnak neked is ajánlom a cahet. Az a "KATTOGÓK :D" című modult is inkább helyezd át oldalra vagy csináld meg háromsávosra a kinézetett. A többi mind nagyon jól néz ki, javítsd ki a hibákat és jobb lesz. 4/10

My Style Is Your Style, Julcsi xoxo

És itt a második kritika is! Amik itt le vannak írva, azon már próbáltam javítani is ( meg ami az előző kritikában le van írva), úgyhogy remélem, egyre jobb lesz.

Kritika 1o.

Sziasztok!
Sajnálom a kimaradást,de meglepetés nyaraláson voltam két hétig és nem volt internet. Nem tudtam kirakni a kritikára váróakat,amit sajnálok. De most kirakom őket. Puszi,pacsi!

A blog megtekintéséhez katt ide!


Kinézet;
A fejléced egy kicsit furcsa,de nekem tetszik. Némelyik képnél nem ártott volna kivágni a keretet,de nem feltűnő. A blog leírása színét változtasd meg,mert nem lehet látni a szöveget a háttértől.
Oldalt,a moduloknál változtasd meg a "Kattogók :D" címet smiley nélkülire.
Szerintem a fordító teljesen felesleges,mert vannak olyan szavak,amiket nem fordít át,vagy totálisan értelmetlen mondatokat ad ki..
10/7

Történet;
Nem ismerem nagyon a Big Time Rush-t,így a szereplőket sem. Jó lett volna,hogyha egy ici-picit is bemutatod őket.
Néhol találtam helyesírási hibát,nem feltűnő.
A fogalmazásoddal egy pici probléma van,de egyébként ha sokat írsz,akkor megtanulsz szépen írni.
Tipp: próbáld meg nyújtani az eseményeket,bővebben leírni a helyet,az érzéseket..
10/6

Összesen: 20/13

SAJNÁLOM,HA BÁRKIT IS MEGBÁNTOK! EZEK CSAK TANÁCSOK,HOGY MIRE FIGYELJ!

2013. augusztus 8., csütörtök

16. New housemate?

* Zsófi szemszöge*

- Carlos! - ordítottam kedvesem fülébe.
- Igen? - ordított vissza.
- Gyere! - mondtam, túlkiabálva a buli hangjait. Csak heten voltunk ( Carlitos, Kendall, James, Loggie, Lea, Lulu, meg én), de a srácok nagyon jól tudnak bulit csinálni! Soha ilyen vad partin nem voltam még. Elhúztam Carlost valami csöndesebb helyre.
- Hé, ne ráncigálj! Mit szeretnél, nem tetszik a buli?
- Ööö...az túlzás hogy tetszik, de azért nagyon jó. De haza akarok menni. Már meguntam.
- Hogy meguntad?! A Big Time Rushsal bulizol, ami szinte senkinek sem adatik meg és meguntad?? - nézett rám nagy szemekkel.
- Hát, egy kicsit túl vad.
- Jó, akkor hazamegyünk. El akarsz köszönni valakitől?
- Nem hiszem. - tekintettel arra, hogy holnap milyen másnaposak lesznek és hogy most mit csinálnak...Nem igazán voltam rájuk kíváncsi.
- Jó, akkor gyere...Várj, nincs otthon kaja. Valamit csórunk Kendall hűtőjéből. - jelentette ki. Felvontam a szemöldököm.
- Mi van? - kérdezte Carlitos.
- Megvárlak a kocsiban. - közöltem, és elrohantam.

" Fél órával később"

- Na jó, Kendall módra készített gusztustalan valami. Jó étvágyat!
- Fúj, ez moslék! Szó szerint!
- Annyira rossz nem lehet! - gondolkodott Carlos.
- Akkor jó étvágyat!...Carlos!
- Mmm? - nyögte tele szájjal.
- Aaz egyik barátnőmmel beszéltem...
- Ehhez nekem mi közöm?
- Hallgass végig légy szíves! És meghívtam ide Amerikába.
- Nagyszerű!
- Éés...lakhatna itt? - kérdeztem félve.
Carlos végre időt szentelt nekem.
- Csak téged ismer, vagy Lulut meg Leát is?
- Mindenkit ismer.
- És a BTR-t?
- Öhmm...izé..hát...
- Na, mondd már!
- Utáltiteket. - hadartam,és olyan kicsire összekuporodtam, amekkorára csak tudtam.
- Ahha. Muszáj nálunk laknia?
- Neem.
- Jó, akkor lakjon Kendallnél. Ő most úgyis szingli.
- CARLOS PENA! - robbant be Kendall a házba.
- Ó, emlegetett szamár! - köszöntötte Carlitos Kendallt.
- Hogy merted ellopni Yuma kajáját? - kiabálta Kendork. - És megenni?! - meresztett nagy szemeket.
 

- Oops...akkor mégiscsak moslék...volt. - néztem a tányéromra.
- Most komolyan!
- Bocsi, Kendizzle, azt hittem főztél magadnak valamit.
- Fogd vissza magad Carlos. - bokszolta vállba Kendall Carlitost.
- Ja,igen Kendall. Mondani akartunk neked valamit.
- Csak akartál vagy mondod is? - huppant le K- dog egy székre.
- Mondom is.
- Csak hajrá! - mondta Kendall flegmán.


- Eljönne hozzánk Zsófi egyik barátnője...
- Eszter. - segítettem ki.
- Igen. És arra gondoltunk nálad lakhatna. - rukkolt elő Carlos az ötlettel. - És ugye te most szingli vagy... - tette még hozzá.
- Ahha. Azt akarod hogy feküdjek le vele?
- Csak céloztam rá! - mentegetőzött.
- Tőlem...
- Óóó, Ken...
- Tőlem nálam lakhat. - javította ki magát Kendizzle. - Mikor jön?
- Holnap.
- Marha jó! Hatalmas kupi van az egész lakásban. - morgott Kendall.
- Majd segítünk! És kimegyünk érte a reptérre.
- Hé, én akarok kimenni érte!
- Okééé... - furán néztünk rá.

2013. augusztus 5., hétfő

15. Apologies

Sziasztok! Ahogy láthatjátok, van pár újítás! :) Nagyon remélem, hogy tetszik! Szóval, a lényeg az lenne, hogy ezentúl nem írnék bevezetőt, csak ha van valami hír. Remélem, nem baj. Meg még azt szeretném, hogy légyszíves komizzatok! Tudom, hogy ez egy közhely, de ha nem komiztok, honnan tudjam, hogy tetszik vagy nem? Ez kéne még, ha van fél percetek, hogy írjatok valamit. Negatív kritikák is jöhetnek, hogy tudjam, hova kell fejlődnöm. Ja, és indítottam egy második blogot is: http://tale-of-a-girl-and-a-small-horse.blogspot.hu/ Ha van kedvetek, nézzétek meg! :) Köszi!

* Lea szemszöge*

- Hmm...Ezt komolyan gondoltad, James?
- Mit nem szoktam komolyan gondolni? - nézett rém huncutul.
Ezen elgondolkodtam. Máris felkapott, és hurcolt magával az emeletre.
- James...
- Igen,picim?
- Én...én még nem állok készen erre...
- Dehogynem! Majd én megmutatom! - kezdte el lehúzni rólam a felsőmet.
- James...James...komolyan gondoltam. Most estem át egy...
- Hé, nyugi van! Ne foglalkozz Logannel! - már a melltartómat kapcsolta ki.
- JAMES! Most szakítottam Kendallel! Még nem akarok lefeküdni veled!
- Bocsáss meg! Öltözz fel! - huppant le a fotelbe.


- És, miért is vesztetek össze Kendallel? Egyáltalán összevesztetek?
- Öhm...ja. - mondtam öltözködés közben. - Csak...hát...megvédtem mindenkit.
- Ezt nem értem.
Elmeséltem neki mindent. Meglepődtem a reakcióján. Először csak ült szótlanul, aztán felpattant.
- Ez is az én hibám! Nem kellett volna megcsókolnom téged. Többször is! - mondta borús tekintettel.
- Hé, James, ez nem a te hibád! Én kotyogtam ki! - szóltam lágyan, majd odabújtam Jameshez.
- De az én hibám! Öltözz, elmegyünk Kendallhez bocsánatot kérni!
- Ne, ne, ne! James, légyszi! Ne, kérlek!
- Lea!
- Igen?- pillantottam fel rá.
- Kendall  most szenved, és valószínűleg magát hibáztatja, ahogy ismerem. Bocsánatot kell kérnünk tőle! - jelentette ki James.
- Oké, ha muszáj. Menjünk! - törődtem bele.
Épp nyitottuk ki az ajtót, amikor valaki csöngetett.
- Áááá! - ordítottuk el magunkat a nagy hang miatt.
- Áááá! ordítottak az ajtó túloldalán is, megijedve az ordításunktól.
- Carlos! Mi a fenének kell ilyen hangosan csöngetned?
- Bocs James. - tuszkolt minket vissza a házba.
- Hé! Mi épp elmegyünk, úgyhogy nem jöhetsz be!
- Á, elmentek! Valami izgalmas helyre? - kacsintott Carlitos.
- Nem vagy vicces. - jelentettem ki. - Hol van Zsófi?
- A kocsiban ül. Igazából azért jöttem, hogy...
- Hogy megkeserítsd az életem? - nézett James.
- Nem...De ha gondolod azt is csinálhatom... - röhögött LOS.
- Jó, na szóval mi Kendallhez megyünk, úgyhogy gyorsan mondd el, mit akarsz!
- Á, szóval már hármasban nyomjátok? - vigyorgott 'kedves' barátunk.
- Fogd be Carlos! Na szia!
- Ne, ne, ne, mi is menni akarunk!
- Nem jöhetsz fontos dolgot kell megbeszélnünk.
- Á, szóval mégis!
- A viszontnemlátásra! - mondta James, majd elvonult, engem maga után ráncigálva.
- Mi is megyünk!

" 15 perccel később"

- Szia Kendall! - mondtuk kórusban kedvesemmel.
- Sziasztok. - nézett minket gyanakvóan Kendall.
- Háát...mi..szóval... - kezdett bele James egy igen tartalmas beszélgetésbe.
- Azért jöttünk hogy bocsánatot kérjünk. - mentettem a helyzetet.
Kendall felhúzta a szemöldökét.


- Azért, hogy megcsókoltam Leát.
- És hogy nem szóltam róla neked. Miközben akkor a pasim voltál.
- Nem, nincs semmi baj. - sóhajtott Kendall. - Az én hibám volt. - fordult hozzám. - Tudtam, hogy James rád hajt,mégis egyedül hagytalak. És a repülőn is...Gondolhattam volna. Nem, nem. Ne legyen bűntudatotok.
- Biztos Kendall? - nézett rá kétkedve James.
- Aha! Csapjunk egy nagy bulit!
- Valaki bulit emlegetett? - jelent meg Carlos hatalmas vigyorral a képén.


 - Igen Carlos meghívunk!
- Akkor jövök én is! - jelent meg Zsófi.
- Bulizááás!


2013. augusztus 2., péntek

14. New boyfriend?

Na hello! Utólag is bocsánatot kérek, hogy ilyen hosszú ideig nem írtam, de nyaraltam. :) :D Jó olvasást!

* James szemszöge*

- Jó napot kí...
- Szia James!
- Ööö...hogy kerültél ide?
- Na! Így illik fogadni a leendő lakótársadat?
- Hogy mii? - teljesen ledöbbent képet vághattam.
- Nem mutatnád meg inkább a szobámat? Nagyon szép a házad! Ugye lakhatok veled?
- Ja, hogy...ja, gyere be!
- Azta! De cool! Ebben a nagy házban egyedül laksz?
- Hát..ööö..ami azt illeti...igen. - mekegtem makogtam.
- Nagyo...
- Lea! - penderítettem meg, hogy felém nézzen. - Mi a fenét csinálsz itt?
Ő pár másodpercig méregetett, majd megfordult, és körülviharzott a házon, olyan jelzőket használva, hogy: Meseszép! Fantasztikus! Hatalmas! Te jó ég! Majd kifulladva visszatért hozzám.
- Mi bajod van? Mi van Kendallel? Hogy kerülsz ide? A csomagjaiddal. - mondtam.
- Semmi!- megrázta a haját, és a hálószobám felfedezésére indult.
- Hé, hé, hé! Erre őszinte választ várok! - rántottam vissza.
Megint nem válaszolt. Mélyen a szemembe nézett, majd megcsókolt. Megcsókolt. És éreztem, hogy ez most őszinte volt. És csodás volt.
- Na? Még mindig van kérdésed? - nézett rám sugárzó arccal.
- Nem. Ugye összevesztél Kendallel, és most engem választottál?
- Ühüm.  - mondta a szemét lesütve.
- Itt lakhatsz nálam! - jelentettem ki mosolyogva.



- Isten vagy Maslow! - elöntött a jó érzés. És ő újra megcsókolt.
- Helló ember! - rontott be Logan.
- Ek. - tette hozzá, miután meglátta Leát. - Ti most? Mi van Kendallel? És hol van ő? Hé, erről mi miért nem tudunk?
- Nyugi, Loggie. - andalgott be Lulu. - Nem a te dolgod!
- Hát, de... - hápogott Logan.
- Úgy látom, ti is eltitkoltok valamit előlünk. - mosolyogtam. - Talán lefeküdtetek MEGINT? Esetleg egy kis utánpótlás is várható? - mondtam gonoszkodva.
- Fogd be, Davie! - most Logan gonoszkodott. Mindig Davienek hív, ha valami nem tetszik neki.(James teljes neve: James David Maslow (szerk.) )


- Igen, közölhetem veletek  az örömhírt,hogy terhes vagyok! - mondta álmodozva Laura.
- Te jó ég Logan! Ilyen jól nyomod?
- Kuss köcsög!
- Hmmm...úgy látom, Lea, nagyon lemaradtunk! Be kéne pótolnunk most!
- Igazad van, Maslow. - bújt hozzám.
- Úgyhogy most tűnés innen! - mondtam kedvesen Loganéknek.
- Áháhá, azt te csak hiszed! Gondolom, van elég szobád nekünk is.
- Nem volt elég? Még terhesen is b*szni akarod Lulut?
- Never too young... - jelentette ki LoggieBear.
- Logan Henderson!
- Jójó, na! - de továbbra sem mozdult.
- Na! Vidd innen a feleségedet, a babát és húzz el te is!
- Hmmm...nem is rossz ötlet...feleség!
- Ezt még visszakapod Davie! - s gonosz mosollyal és Luluval a karján kivonult.

2013. július 29., hétfő

13. Quarrel

Sziasztok! Remélem, tetszett a plusz "mese"! És igen, elértük az 1000 oldimegjelenítést! Bocsi, hogy egy kicsit későn hoztam, de nem volt ötletem. Feliratkozókat és komizókat várok! ;) Jó olvasást!


* Kendall szemszöge*

- Lea! - kiáltottam, amikor megláttam barátnőmet a reptéren. -  És a srácok és a barátnőid?! - mondtam elkomorodva.
- Szia Kendall! - mosolygott édesen Lea.
- Szia Kendork! Ugye nem baj, hogy mi is eljöttünk? - kérdezte Loggie.
- Hát...őőő...izé...gyere Lea, menjünk!
-Ez meg mi a fene? - kérdeztem, mikor biztos távolságba értünk.
- Nem jöhetnek haza? - kérdezett vissza ártatlan képpel Lea.
- Ez nem erről szól! Miért nem szóltál, hogy ők is jönnek?
- Kellett volna? - kérdezte enyhe gúnnyal a hangjában.
- Nem, nem, hagyjuk. - motyogtam. A szemem sarkából láttam, hogy Lea hatalmasat vigyorog.
- Na, és hogy tetszik eddig Amerika? - kérdeztem tőle, mikor a házhoz értünk.
- Háát...utazósan. - jelentette ki teljesen komolyan barátnőm.
Most én vigyorogtam nagyot.
- Nyugi, holnap otthon leszünk és kipihenheted az utazás fáradalmait! - mondtam neki megnyugtatásképp.
- Áthívhatok valakit? - kérdezte azonnal Lea.
- Kit?
- Lulu, Zsófi, esetleg Logan és Carlos.
- Inkább maradjunk kettesben jó?
- Miért nem tudsz végre megbocsátani Lulunak meg Loggienak?
- Ezt inkább hagyjuk most. - mondtam egy kicsit több hidegséggel a hangomban,mint ahogy akartam.
- Nem, nem hagyjuk!
- Lea! - szóltam rá keményen. 
 




- Ezt igazán megérdemlem! Kitartottam melletted és megtartottam a titkodat!
- Nem, nem tartottad meg!
- De igenis megtartottam!
- Akkor honnan tudják?
- Nem tudom!
- Igen, persze, nem tudod! Te mondtad el Jamesnek még a kórházban!
- A kórházban? - kérdezte álmodozva.
- Igen, amikor megcsókolt!
- A kórházban? Nem a repülőn csókolt meg?
- Hogy mii? - pattantam fel.
- Ooops...
- Te megcsaltál? Megcsókoltad Jamest a repülőn?
- Nem, igazából ő csókolt meg engem,de...
- Igen? És ezt miért hallgatod el előlem?
- A megfelelő pillanatot vártam csak...
- Igen? Ne hazudozz itt nekem!
- De hát...
- Menj el a lakásomból! ÉS ne is gyere vissza többet! - mondtam neki hidegen.
- És mit csináljak? Nincs pénzem!
- Németországban is meg tudtad keresni a pénzed! Szia! - tuszkoltam ki az ajtón.
Nem voltam tudatában, hogy mit tettem. Lea? Semmi többé? De én még mindig szeretem! de hogy tudta ezt tenni velem? Talán nem is szeret? Nem is szeretett? Ezernyi kérdés kavargott a fejemben.
Mit fog ez után csinálni?
- Ohh, mit tettem? - mondtam félhangosan.

* Lea szemszöge *

Nem tudtam elképzelni, hogy Kendall mit tett. Pedig én szeretem! Jó, nem volt szép dolog tőlem... Nem ismertem ezt az oldalát Kendallnek? És ezután mi lesz? Hogy fogok szembenézni vele? Egyáltalán találkozunk még? Hirtelen egy fantasztikus ötletem támadt...

2013. július 15., hétfő

Exclusive! 1000 page displays!

Sziasztok! Hűha, fantasztikusak vagytok! Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar elérjük az 1000 oldimegjelenítést! Teljesen ledöbbentem! Na jó, rátérek a lényegre. Ez a blogtól teljesen független történet, annyi egyezik benne, hogy a szereplők ugyanazok. A viselkedés, minden más. Ez egy külön sztori!Ja, és ez egy kívülálló valaki szemszögéből van megírva. Na akkor  jó olvasást! 




- Hé, fiúk, gyertek le! Kész a vacsora! - kiáltotta Lulu.
- Áh, szóval kész a vacsora! - Logan macsósan jött le a lépcsőn.
- És most is biztos olyan 'finom' lett, mint a tegnapi. - dübörgött le Kendall.
- Hé, ha nem ízlik, rendelj pizzát vagy menj máshova!
- Oké, pizza rendel! Ki kér még pizzát? Vagy valaki Lulu főztjéből?
- Pizza, pizza! Pizzát kérünk! - ordibálta mindenki. Lulu sírva fakadt, mire Logan átölelte.
- Szerintem jobb lenne, ha inkább elmennétek abba a pizzázóba. - mondta halkan Loggie.
- Oké,máris indulunk!
Mindenki kiviharzott a házból, csak Logan és Laura maradtak ott.
-  Logan! Miért utál engem Kendall? - sírta Lulu.
- Css, kicsim, css...Kendall nem utál! Csak ma ilyen napja van.
- Igen, persze! Már egy hete ilyen napja van!
- Nyugi! Sok a munka, meg stresszes! Elmúlik...
- Aha, ez nem mentség! Mással nem szemétkedik csak velem!
- Laura! - szólt rá keményen Loggie.
- Hagyj már békén! Ugyanolyan rossz vagy mint ő!
- Áhh, igen? Ki maradt itt megvigasztalni téged? Ha rossz vagyok, hát elmegyek! - kiabálta Logan, és kiborította a szétfőtt tésztát a padlóra, majd kicsörtetett a BTR házból.
- Ennyire rossz vagyok? Miért utál mindenki? Még a csajok is elmentek azzal a szemét döggel! Meg Logan is! Mit tegyek? - sírta Laura.

" Eközben a pizzázóban"

- Hé, Kendall, kéred még azt a pizzát? 
- Nem, odaadjam? - kérdezte Kendall, és odadobta Carlosnak a pizzaszelet, ami épp a fejére érkezett.
- Idióta! Nem is kértem a pizzádat! - jelentette ki Carlitos, majd Kendall fejének dobta a pizzaszeletet. Aztán Kendork Los helyett véletlen Jamest találta el, aki nekidobta a pizzát Leának, ő Zsófinak, Zsófi meg Loganhez vágta. Végül mindenki minden pizzát dobált.
- Hát ez hatalmas volt. - nevetett Zsófi, akinek az egész haja paradicsomos volt.
- Igen! Kár hogy nincs itt Lulu. - mondta Logan, mire mindenki elkomorodott.
- Igaz is, Kendall, miért utálod mostanában Lulut? - kérdezte Zsófi egy perces hallgatás után. 
- Ezt a témát inkább hagyjuk, jó? - mondta, majd kicsörtetett a pizzázóból.
- Nagyszerű, most már engem is utál. - sóhajtotta Zsófi.
- Hát, én inkább azon aggodalmaskodok, hogy ki fog minket hazavinni. - mondta Loggie gondterhelt arccal.
- Logan!
- Most meg mi van?
- Kendall utálja a két lányt, ha Leát is elkezdi utálni,mi már nem tudjuk megvédeni őket tőle, mehetnek haza Európába, és lehet, hogy SOHA TÖBBET nem fogunk találkozni velük! - ordította Los.
- Jól van, megértettem. - De akkor is utálok buszozni! - motyogta még az orra alatt.
- Jaaj, Logan, te javíthatatlan van! - nevetett James.
- Na jó,én megpróbálom kiengesztelni drága jó barátunkat. - közölte Carlos. - Szorítsatok! - mondta,és kisétált az étterem ajtaján.

... 

- Szia Kendall!
- Óh, helló Carlos!
- Kérdezhetek valamit?
- Ha nem a lányokkal kapcsolatos, akkor igen.
- Jó, akkor kérdezek. Miért utálod a lányokat?
- Ez a lányokkal kapcsolatos...Most pedig húzz el!
- De azért megpróbálhatnál normáli...
- Hát ha te nem, hát majd én! - jelentette ki Kendall, majd elviharzott.
- Na, ezt jól megcsináltam! - motyogta a "hős".

Pár nappal később... 

- Öhmm...lányok...
- Hmm? - kérdezte Zsófi és Lulu meg sem fordulva.
- Hátt...bocsánatot szeretnék kérni, amiért ilyen...izé...bunkón viselkedtem veletek.
- Tényleg? - kérdezte a két csajszi gyanakvó tekintettel.
- Megbocsátotok? - reménykedett Kendork bociszemekkel.
- Hát persze! - és a két lány jól megölelgette Kendallt.
És ennyi volt, vége volt, mindenki boldog volt...


 

2013. július 12., péntek

12. I believe I can fly, I believe I can touch the sky...

Sziasztok! Most csak annyit mondanék, hogy jó olvasást!

* Lulu szemszöge *

- Lulu!
- Hmm? - mormogtam csukott szemmel.
- Nyisd ki a szemed légy szíves! - mondta Logan.
- Ááááá! - sikoltottam, mikor kinyitottam. Logan felettem volt, az arcomhoz vészesen közel.
- Hahaha!
- Ez nem vicces!
- Kisasszony, megkérhetném,hogy ne sikoltozzon! A minap kitiltottunk egy fiatalembert, mert illetlenül viselkedett. Nem szeretném, ha Önnel is ez történne!- jött oda hozzánk egy steward.
- Persze, uram. Megkérdezhetném, hogy hogy hívták azt a fiatalembert?
- A jegyzeteimben az áll, hogy a neve Kendall Francis Schmidt.
- Köszönöm szépen.
Logan majdnem megszakadt a röhögéstől.
- Ne röhögj!
- Majdnem téged is kitiltottak! Hahaha!



- Hagyj békén, jó? - mondtam, majd a szemere húztam a párnát.
- Lulu! Nem gondoltam komolyan! Légy szíves!
- Aha, persze, nem gondoltad komolyan! Inkább hagyj aludni! - mondtam felmérgesedve.
- Laura! Most már komolyan...Mmmm...
Egy csókkal hallgattattam el.
- Na most már elég volt, kis önzőkém? - kérdeztem egy ötperces csók után.
- Nehogy azt hidd! - mondta, és újra lesmárolt.
- Jó, na...Logan!..Logan! - ellöktem magamtól. - Most már kiengesztelődtem!
De ez úgy látszik, még jobban feltüzelte, mert rám mászott.
- Logan! Hagyj...már...békén! - ordítottam, miközben próbáltam eltaszítani magamtól.
- Kisasszony,már egyszer figyelmeztettem, hogy... - jelent meg újra a steward.
- Húzzon már el innen a fenébe is!
- De kisasszony, ez igazán nem magá...
- A jó édes k***va anyádat!
- Kisasszony, hogy mer így beszélni hozzám?
- Nem magához beszélek, maga fafej, de ha annyira akarja, a maga fejét is leordíthatom. Húzz már innen Logan! Legalább segítsen! - néztem megint a stewardra.
A steward nekirugaszkodott:
- Uram, kérem ne molesztálja utasunkat, mert annak nagyon...
- De ne így, maga idióta marha! Szedje le rólam!
- Jó, rendben, értettem.
A stewardnak végül sikerült leszednie rólam Logant. Nagyon megharagudtam rá, és eggyel előrébb ültem. A többiek persze ezen nagyon jól szórakoztak...

* Carlos szemszöge*

 Nagyon jól éreztük magunkat Zsófival. Ő még csak barátnak számított engem, de én már mást is éreztem iránta.
- Hey, Carlitos!
- Hmm?
- Én hol fogok lakni Los Angelesben? Segítesz nekem lakást keresni? Légyszi!
- Hogy hol fogsz lakni? Nálam, természetesen.
- Hogy nálad? De hát...
- Igen?
- Semmi, semmi. De hogy fogunk elférni egy kis picike lakásban?
- Picike lakás? Na jó, Zsófi, azt hiszem, neked teljesen más elképzeléseid vannak a sztárságról,mint nekem.
- Hogy mi?
- Zsó! Szerinted egy aprócska panelban lakok a város szélén, mert ott olcsóbb?
- Nem, nem. Egyáltalán nem így gondoltam. Miért is mutatnád meg neked a nemtudommekkora luxusvilládat? Csak egy lány vagyok, akivel a turnédon ismerkedtél meg,és most el kell cipelned magadhoz Amerikába, ráadásul mindezt te fizeted.
- Zsófi,ezt te nem értheted. Én téged szeretlek. Lennél a barátnőm?
- Én is szeretlek Carlitos! És, igen légyszi!
Óriási mosoly terült szét az arcomon.
- Akkor most már elhiszed, hogy lakhatsz a villámban?
- Hmm...nem is tudom...Nem lesz az túl nagy nekünk?
- Hej, Zsó, fogd vissza magad! - nevettem.
 

* James szemszöge *

Nem tudom elhinni. Itt ülök az a lány mellett, akit mindig, az első pillanattól fogva imádtam. És nem teszek semmit! Csak itt ülök szótlanul.
- Lea?
- Igen James?
- Tényleg szereted Kendallt?
- Ez milyen kérdés? - kérdezte gyanakodva.
- Csak kérdeztem!
- Mert miért ne szeretném?
- Nem tudom... Van egy olyan benyomásom, hogy csak Kendall szeret téged.
- És én meg megcsalom?
- Egy szóval se mondtam, hogy megcsalod! - védekeztem. - Csak azt, hogy nem szereted!
- James, hagyj már békén! Ez a mi magánügyünk, jó?
- De akkoriban elvett tőlem!!
- Nem tudom, mit vehetett volna el tőled. Sosem voltam a barátnőd.
- De engem ugye szeretsz?
- Barátilag...
- És nem barátilag?
- James, ezt egyszer már megbeszéltük! - csattant fel.
- Dehogy beszéltük meg... kicsim... - mondtam, és megcsókoltam. Éreztem hogy visszacsókol, és magához húz...
- Hölgyeim és uraim! Mindjárt leszállunk! Kérem kapcsolják be öveiket!...

2013. július 10., szerda

11. Together is better

Sziasztok! Megírtam egy KE sztorit, és ha többen feliratkoztok, több is lesz! Most csak ennyi. Jó olvasást!

* Lea szemszöge *

- Lea?
- Igen, én vagyok. Hogyhogy ilyen hamar hívsz?
- Egy kis probléma van.
- Miért, mi a baj? Ugye visszajössz?
- Hát, az az igazság, hogy nem. Neked kell eljönnöd ide.
- ...???
- A repülőn teljesen kiborultam, és egy évig nem ülhetek repülőre. Kitiltottak.
- Te jó ég, Kendall, hogy tudtad így kihúzni a gyufát?
- Az most nem érdekes. Neked kell idejönnöd, ha egyáltalán még látni akarsz.
- Persze, hogy látni akarlak.
- Akkor jó. Foglaltam már neked jegyet egy holnaputáni járatra. Reggel indul, úgyhogy ki tudok menni érted a reptérre. Szerencsére onnan még nem tiltottak ki!
- Hát, az csak idő kérdése. Akkor minden cuccomat vigyem?
- Ideköltözünk hozzám, szóval igen!
- Akkor nemsokára találkozunk. Szia!
- Szia, édesem!
Egyáltalán nem volt kedvem egyedül utazni.



* Lulu szemszöge *

- Loggie, felvennéd légyszíves a telefont?
- Bocsi kicsim, éppen fürdök.
- Semmi baj!
Felvettem a telefont.
- Halló? Itt Tóth Laura.
- Lulu, Lea vagyok!
-Szia Lea! Huu, nagyon jó volt a tegnapi parti! Máskor is...
- Lulu, légyszi, most fontos dologról lenne szó!
- Igen, hallgatlak.
- Hát, kiköltözöm Amerikába. Legalább egy évre. Kendallt eltiltották a repülőtől, úgyhogy egy évig nem utazhat repülőn.
- ...
- Lulu?
- Akkor most kiköltözöl Amerikába? Mikor indul a géped? Mikor köszönhetünk el tőled?
- Holnapután 11-kor indul. Ha szeretnétek elköszönni,még ma gyertek át hozzám.
- Jó, szia! Majd megyünk. Felhívom a többieket is.
- Szia Lulu!
Nem mehet el Lea egyedül. Egy terv kezdett el formálódni bennem... De akkor mi lesz anyával?
- Lulu,édesem!
- Igen?
- Min elmélkedsz ennyire?
Elmondtam neki mindent, a tervet is beleszőve...
- Szerintem nem rossz ötlet. Rég nem láttam már Amerikát, és ti meg még sosem. Beszélj anyukáddal, mi legyen.
Félve felhívtam anyát. Féltem,hogy kiborul. Féltem,hogy megvádol, hogy itt hagyjuk. Féltem, hogy velünk akar majd jönni. Félte,hogy mit kezd majd magával. Mindentől féltem vele kapcsolatban.
De végül nem lett semmi. Örülve fogadta, hogy világot látunk,és elhatározta, hogy hazamegy Magyarországra és megpróbál kibékülni apával.

...

- Akkor mindenkit felhívtál?
- Igen. James ellenezte egy kicsit, de végül beleegyezett.
- Akkor jó. Mindenki játszani fogja a szerepét?
-Persze. Nem fog sejteni semmit. - mivel tudtam, hogy Lea gépe mikor indul, nem volt szükség semmiféle kérdezősködésre. Az egészet titokban kell véghezvinnünk, mert ha elmondjuk,tuti nem mehetünk el.
- A repjegyek meg vannak véve?
- Aha. Ne idegeskedj, minden készen áll.
- Jó. Felhívtam mindenkit, hogy a lakásaink álljanak készen.
- Indulhatunk?
- Let's do this!

...

- Szia!
- Sziasztok! Örülök, hogy eljöttetek.
- Bocsi, de sietnünk kell. Gyorsan beugrottunk csak.
- Jó utat Lea!
- Aztán néha hívj!
- Lehet, hogy meglátogatunk titeket.
- Mondd meg Kendallnek, hogy gratulálunk színvonalas alakításához.
- Aztán jól viselkedjetek! Nem akarok egy kisbabát a csapatban!
- Jójó, nem lesz,higgyétek el! - nevetett Lea.
- Akkor szia! - mondtuk kórusban,miután mindenki elbúcsúzott tőle.


2 nappal később...

- Szia Lea! - üvöltötte egyszerre Zsófi, Logan, Carlos, James és én.
- Helló, srácok! Ti mit kerestek itt?
- Hát, úgy döntöttünk,mi is kiköltözünk. - közölte sugárzó mosollyal Zsófi.
- Hogy...hogy kiköltöztök?
- Pontosan. Talán baj? - barátnőnk arcáról lehervadt a mosoly.
- Á..őő..dehogy!
- Let's do this! - mindenki megiramodott, de én még láttam, Lea milyen elhagyatottan és megdöbbenve áll ott. A többiek után futottam.



2013. július 7., vasárnap

KE story

Sziasztok! Na szóval, ez egy blogtól független kis történet, úgynevezett KE sztori. Hári Máriának, az egyik feliratkozómnak készült, róla és Jamesről. ( minden James szemszögéből van írva :))Jó olvasást mindenkinek!



Nem tudom, ki ez a lány, és mit keres itt, de az biztos, hogy nagyon csinos és kedvesnek néz ki. Észre sem vettem, mit csinálok, máris ott álltam mellette.
- Szia! Én James Maslow vagyok! - vetettem be a legkedvesebb mosolyomat.
- James Maslow a Big Time Rushból? Úristen! Autogramot kérhetek?
- Hát persze! Neked mindent!
Egy papírra lefirkantottam a nevemet, ráírtam a telefonszámomat és egy rövid levélben megkértem, hogy találkozzunk a 201-es szobánál (az én szobámnál) 2 óra múlva.
- Tessék! Csak most és csak neked exkluzív ajándék is!
- Óhh, nagyon köszi, James. Te jó ég, még be sem mutatkoztam! Hári Mária vagyok, de nyugodtan hívj csak Marcsinak!
- Ne felejtsd el alaposan átnézni a lapot! Szia! Tudod hol, és tudod mikor!
Láttam, hogy nem érti, mit mondok. De annál jobb, meglepetés lesz neki! Óriási vigyor terült szét az arcomon.





* 2 órával később *


- Szia! Hogyhogy ide hívtál?
- Hát, igazából már a legelső pillanatban megtetszettél, és úgy döntöttem, szeretnélek megismerni.
- Óh, James, ez álmaim álma!
- Komolyan? - úgy éreztem, felcsillant a szemem.
- Hát persze, te vagy a kedvenc hírességem! És most, hogy megismertelek...
- Akkor? Vehetjük ezt egy ismerkedős izé...randinak is?
- Ha te akarod...
- Akkor az lesz! És, hova szeretnél elmenni? Melyik luxus étterembe vagy moziba vigyelek el?
- James, én most jobban szeretnék inkább itthon, kettesben maradni veled. Ha nem baj persze.
- Dehogy baj! Gyere csak be!

...


- És, hova valósi vagy? Netalántán amerikai? - én kezdtem kérdezgetni, miután rájöttem, hogy szinte mindent tud rólam, és a nagy része igaz is.
- Áhh, dehogy. Még a földrész se jó! Európai vagyok. Magyarország, ha ismered. - névből ismertem, amúgy nem. Megkértem, hogy meséljen róla egy kicsit.
- Húha! Hát szóval egy elég pici ország, de a fővárosunk, Budapest, elég nagy. A kaják nagyon csípősek, és rengeteg specialitás van, majd kóstoltatok veled párat. A Parlamentünk nagyon híres...
És ez így ment egész este. Marcsi megkért, hogy énekeljek neki el egy dalt. A kedvencemet választottam:




Marcsinak nagyon tetszett a dal így élőben. Éreztem, hogy eljött az én időm, és azé, amit szerettem volna megvalósítani. Tudtam, hogy Marcsi még kábulatban van, úgyhogy most hoztam fel a témát.
- Marcsi! Gyere be, nézd meg a szobámat és az ágyamat! Garantálom, tetszeni fog!



2013. július 5., péntek

10. Uncertainty...or not?

Sziasztok! :) Remélem, tetszett az előző rész, nekem ez lett a kedvencem. :D Sajnos nem lett elég szavazat a játékra, úgyhogy ez elmarad. Viszont már 850 oldalmegjelenítésnél tartunk, és ha elérjük az ezret, tuti számíthattok valamire. A két feliratkozómra is büszke vagyok, hogy sokat komiznak és feliratkoztak. :D Tőletek (a feliratkozóktól) szeretném megkérdezni, ki a kedvencetek a BTR-ből, vagy csak simán a sztárvilágból. ( egy kis KE sztorit kapnátok tőlem). Szóval aki feliratkozik, annak még ajándék is jár! Köszi,puszi! :DD


"Lea szemszöge"

Már két napja, hogy kijöttem a kórházból, és több mint egy hete, hogy Kendall hazaköltözött. Most nála lakom, mert egyedül még nem bírja. Zsófi Carloshoz költözött, úgyhogy, a mi kis bérelt lakásunk egyedül maradt. Mint James. Nem tudja senki, mit kezdjünk vele. Már mindenki meghívta magához, de ő csak ezt mondja:
" - Nem zavarom meg az édesketteseket." 
- Lea... - szólt fojtott hangon Kendall.
- Mi történt, mi a baj? Lulu? - kedvesen visszakérdeztem,bár egyáltalán nem örültem neki, hogy félbeszakította az elmélkedésemet.
 - Nem...Haza kell mennem Amerikába.
 - Miért? - megijedtem.
 - Anyukám meghalt...
 - Hogy micsoda? Nem, nem én is megyek veled. A végén még valami őrültséget csinálsz.
- Lea, nem jöhetsz velem. Kenneth azt írta, rögtön induljak. Sajnálom.
- De Kendall édes,én menni szeretnék. - bociszemekkel néztem rá, de ő elkapta a fejét.
- Nem, Lea. Sajnálom. Egy, max. két hét múlva itthon leszek. Jó?
- Oké. Jó utat Kendall. - megpusziltam.
- Aztán jó legyél, és tartsd távol magad Jamestől, jó? - halványan elmosolyodott,nekem viszont ráncba szaladt a homlokom.
- Oké, megpróbálom. - motyogtam.
- Szia!
- Szia!

* Pár órával később *

"James szemszöge"

Azon gondolkodom, mi lenne a következő lépés. Jó, abba már beletörődtem, hogy Lea és Kendall együtt vannak, de mi legyen ezután?



Hirtelen megcsörrent a telefonom.
- Halló, ki az?
- James? Lea vagyok. - nagyot dobbant a szívem.
- Szia! Mizujs?
- Átjönnél, jönnek a többiek is mind, Lulu meg Loggie, Zsófi és Carlos, te, meg persze én.
- Mi az, Kendall nem tiltotta ki Logant meg engem a házából?
- De, kitiltott, de most nincs itthon.
- Mert? Hova ment?
- Amerikába.
- Amerikáábaa?! Mit csinál ott?
- Anyukája meghalt és azonnal hazautazott.
- Értem...és mikor jön haza?
- Jaj, James hagyd már abba! Jössz vagy nem?
- Persze hogy megyek,kicsim. Viszlát nálad!
- Szia!
Letettem. És újra éledni kezdett bennem a remény. Leánál... Örömömben ugrándozni kezdtem, és elugrándoztam a tükörhöz.
Tükör: Lea meghívott magához! élj a lehetőséggel, James!
James: Persze hogy élni fogok! És majd amikor kettesben maradunk...
Tükör: Nem, James, nem teheted!
James: De igenis megtehetem! Kendall nincs otthon!
Tükör: De attól még a barátja!
James: Nem kérek tőled több tanácsot!
Sietve elvonultam onnan. De a szavak még mindig visszhangzottak a fejemben. De attól még a barátja!...De attól még a barátja!
Elbizonytalanodtam.

* 5 órával később*

- Lea!
- Igen?
- Csak annyit szeretnék még mondani, hogy tudom, hogy ez az egész megrázott. A kamion, a kórház, ahogy megcsókoltalak, meg hogy Kendallel összejöttetek és ideköltöztél, meg hogy...
- James! Légy szíves térj a lényegre!
- Oké, szóval mindezek - Lea a szemét forgatta és elmosolyodott. - ellenére, én szeretném, ha a továbbra is barátok maradnánk. És majd esetleg később valami más is...
- A havert elfogadom. De a járáson míg Kendallel vagyok, nem fogom törni a fejem.
- Oké. Megállapodtunk. - mosolyogtam egy nagyot. - Arcra puszi? Azt a barátok is szokták!
 -  Hát persze.
Mindketten úgy mosolyogtunk, mint a tejbetök.



2013. július 4., csütörtök

9. Lost in love

Sziasztok! Most bevezetőnek nem írnék semmit, csak annyit mondok, hogy jó olvasást! ;)


 "James szemszöge"

'Egyedül voltam. Szó szerint egyedül. Eddig Lea jelentette számomra a biztos pontot, de most, hogy elütötte az a kamion. Már belegondolni is rémes. Igen, be kell valljam, nem csak támaszpont volt. Valami más is. Nem szerelem, de valami hasonló érzés kerített hatalmába, amikor vele voltam. Carlos folyton Zsófinál/val lógott, Laura meg Loggie folyton Logannél nyalakodtak. És most is! Ezt nem hiszem el! Logan és Lulu már megint egymás szájában vannak, Carlitos meg Zsófi meghitten pusmognak. Nem tudnak egy kis együttérzést tanúsítani? Elütötte egy kamion a barátnőnket! És Kendall! Tuti hallott a hírről, csak nem mer idejönni. Ezt én nem bírom tovább!'
Felpattantam.
- James, hová mész? - nézett fel Logan.
- Mintha érdekelne! - vágtam vissza talán egy kicsit túl csípősen.
- James!!
- Enyelegjetek csak tovább Laurával! Szánalmas! Pff...
Berohantam Leához. Éppen ébren volt.
- Lea!! - kiáltottam fel.
- James? Te vagy? - most már éreztem. Igen, ez a lány tetszik nekem.
- Jól vagy, picim?
- Picim...
- Lea, én téged szeretlek. És szeretném, ha...ha.
- Nem James, nem lehet. Nekem...nekem másvalakim van.
- Ki? Kicsoda? Valami magyarországi pasi? Vagy aki itt él? - teljesen kétségbeestem.
- Nem, James, nem. Egyik se.
- Akkor ki? Légyszíves! Lea.
- Kendall...
- Mi, mi? Hogy Kendall? Nem, nem, az nem lehet.
Ha már Kendall a pasija... Úgy sincs itt... Egy hirtelen ötlettől vezérelve megcsókoltam.
- James David Maslow! - összerezzentem. - Hogy mered megcsókolni a barátnőmet? Mindent hallottam!
- Kendall! De hát te..
- Igen,igen elmentem. De ez most nem lényeg. Húzz innen ki vagy én foglak kirakni!
- De Kendork, te...
- HÚZZ KI!
- Oké,oké, megyek már.
Nem értettem semmit. Kendall? És most? Mi lesz? Minden igaz barátom valakivel van...


Forever alone :(

"Kendall szemszöge"

'Nagyon megijedtem, amikor meghallottam, mi történt Leával. De nem mertem bejönni a kórházba, mert tudtam, hogy itt van a szerelmespár is. Végül határoztam. Csak nem tántoríthat el az exem és a legjobb barátom attól, hogy meglátogassam Leát? És amikor bejöttem? James nagyon kikészített.
...
- Lea! Jól vagy?
- Voltam már jobban is! - magamhoz öleltem.
- Minden rendben lesz! - ígértem neki.
- És visszajössz?
- Csak a te kedvedért.
- Köszönöm. Mindenkinek jobb lesz így, ha velünk vagy.
- Talán. Ebben még nem vagyok olyan biztos. De úgy érzem, szeretem Leát annyira, hogy visszajöjjek. És nem utálom annyira Logan és Laurát, hogy ne. - gondoltam magamban.
- Kendall! Ugye tudod,hogy Jamesnek kamuztam. Hogy te és én...
- Tudom. De nem lehetne mégis?
- De Kendall... Érted mindent.
Éreztem, hogy elájult. Óvatosan megigazítottam a párnáját, és gyengéden átöleltem.